A Bélyegmúzeumnak helyt adó és a VII. kerületben, a Dob utca és a Hársfa utca sarkán lévő épület építkezési munkálatai 1937. decemberében kezdődtek meg Rimanóczy Gyula tervei alapján. A budapesti postaigazgatóságnak és az Erzsébetvárosi Telefonközpontnak szánt épülettel határidőre, két év alatt készültek el. Ez volt az első olyan épülete hazánknak, fővárosunknak, mely szakított az akkor divatos historizáló, népies elemeket felvonultató stílussal. Az épület a Bauhaus utáni építészet letisztult, egyszerű, geometrikus formavilágát mutatja. A Dob és Hársfa utcai fronton található szoborcsoport izgalmasan töri meg az épület sima, szinte dobozszerű homlokzatát. A Boda Gábor által készített szoborcsoport tömbszerű figurái szervesen illeszkednek az épület egészének látványába. 

Az épület egyik sajátossága,  hogy már a tervezés során figyelembe vették az alig tíz évvel azelőtt alapított  és addig a Budai Postapalotában működő Bélyegmúzeum speciális igényeit.  A sajátos gyűjtemény különleges igényeinek kielégítése maximális célként jelent meg a tervezés és az építkezés alatt. Az országban elsőként itt épült ki a nagy értékű gyűjtemény védelmében automata tűzoltó-berendezés és klímarendszer a kiállítóteremben és  raktárhelyiségekben. A tervezés és építés során arra is figyeltek, hogy a bélyegekre ártalmas napfény ne jusson be ezekbe a terekbe. Az eredetileg még a múzeum régi helyére tervezett és gyártott falba süllyesztett szekrények - amelyek hőtől, fénytől és a portól is óvták a kiállított anyagot - olyan jól beváltak, hogy ezeket építették be az új helyszínen, illetve jó néhány hasonló keret legyártásával bővítették a bemutatási lehetőséget.  Mind a mai napig ezekben és az ezek mintájára utángyártott szekrényekben tároljuk állandó kiállításunk bélyegeit. A múzeum az 1970-es és 1980-as évek átalakításai során is megőrizte az építésekor kialakított miliőt. A múzeum lépcsőházát és előterét mustárszínű, a bélyegek perforált széleit utánzó csempék díszítik, ezeket egyedi megrendelésre  készítették annak idején a Zsolnay gyárban. A kiállítóterem előterének falán lévő  csempék ritmusát nagyobb méretű, domborműszerű reliefek törik meg, melyek a bélyeg előtti levelek postamesteri bélyegzőinek lenyomatát utánozzák. Ezt az egységes szín- és formavilágot jól egészítik ki az ugyancsak a Zsolnay gyárban készült hasonló stílusú (bélyegző lenyomatokkal díszített) padlóvázák.

Bár az épület többször váltott funkciót és tulajdonost, a Bélyegmúzeum jelenleg is a az eredeti helyén áll és berendezéseinek egy része  is még eredeti, korabeli.

A vezetés során megismerkedhetnek látogatóink az épület és a Bélyegmúzeum sajátosságaival, történetével. A kiállítóteremben találkozhatunk az eredeti berendezés egy részével és láthatjuk az eredeti belsőépítészeti tervrajzokat.

A vezetések után a Kulturális Örökség Napok kiemelt témájához kapcsolódó vetített képes előadásra kerül sor, melynek címe: Műemlékeink bélyegeken. Az előadás során hazánk ebben a témakörben kiadott legszebb, legérdekesebb bélyegeivel ismerkedhetnek meg  látogatóink.