Királykút Emlékház

Székesfehérvár
Mikszáth Kálmán utca 25.
8000
Magyarország

Figyelem!

Az Emlékház tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, hat autóbuszjáratnak – 38, 26, 26A, 26G, 27, 32 – van megállója a közelben. A rendezvényekre autóval érkezők elsősorban a Királykút lakónegyedben, a házak között találhatnak parkolóhelyeket.

Elérhetőség
Információk

Ingyenes nyitvatartás

2021.09.18. (szombat)
10:00 - 13:00
2021.09.19. (vasárnap)
15:00 - 18:00

A Királykút Emlékház 2011 óta tartozik a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központhoz; nagyterme a Királykút és Felsőváros történetét, emlékeit bemutató állandó kiállítás mellett főként irodalmi rendezvényeknek ad otthont.

Az egykori leírások és a városi legenda szerint Székesfehérvár egyik legrégebbi, középkori eredetű kútja onnan kapta a nevét, hogy a koronázási ceremóniákra érkező királyok a városba való bevonulásuk előtt itt álltak meg és vízénél frissítették fel magukat. Az, hogy valóban így volt-e, mindeddig nem nyert teljes bizonyosságot, de mivel a jó vizű, bő hozamú kút a Győr, Komárom és Buda felől Székesfehérvárra érkező utazók útjába esett, feltehető, hogy a Budáról érkező uralkodók is ott tartottak rövid pihenőt.

Siklósi Gyula régészprofesszor, a város középkori történelmének legnagyobb ismerője úgy vélte, a legendának lehet valóságalapja, ugyanis a kutatások szerint a kúthoz közel állt a Szűz Mária-kápolna, ahol több leírás szerint is utolsó pihenőjüket tartották a ceremóniákra és törvénylátó napokra Fehérvárra érkező méltóságok. A hagyomány igazságát látszik alátámasztani Ludovicus Tubero történetíró leírása, amely szerint Ulászló 1490-ben lezajlott megkoronázását megelőzően a Szűz Mária-kápolnában pihent meg, ennél fogva lehetséges, hogy felfrissítette magát a Királykút vizével. A Thuróczi-krónikában pedig arról lehet olvasni, hogy Károly király „semmibe véve a hagyományokat” nem tért be a kápolnába, hanem egyenesen a ceremónia helyszínére, a bazilikába vonult. Ez azt jelenti, hogy a kúttal szomszédos templom a királykoronázás hagyományos állomása volt, abból pedig könnyen következhet, hogy a Királykúton nem egy uralkodónk is megfordult fényes kíséretével. A kút a középkorban nemcsak egyszerű, célszerű építmény, hanem a városi élet szimbóluma is volt, és mivel a város nagyobbik részének vízellátását is adta, minden vele kapcsolatos kérdés stratégiai fontosságú volt. A vízhordás rendjét is szabályozták: délelőtt a belváros, míg délután a Felső- és Víziváros számára szállították a vizet. A város ivóvízellátását a Királykút biztosította egészen addig, amíg az első vízvezetéket ki nem építették. A kutat a 18. század végén vették körül a ma ismert emeletes épülettel. A Mikszáth Kálmán utcában lévő, szabadon álló, egyemeletes, nyeregtetős, kétoldalt manzárd tetős, késő barokk stílusú kútház és a hozzá tartozó lakóház mindig városi tulajdonban álló középület volt. Miután a közkút és a lakóház funkcióját egyesíti, ritka építménynek számít Magyarországon. A Királykút épületének az elmúlt századokban többféle funkciója volt. Falai között működött bognár- és kovácsműhely, tűzoltó fióklaktanya, az 1920-as években pedig ott volt a városi kútmester munkahelye is. A kétezres évek elején végzett, mintegy másfél éven át tartó felújítást megelőzően a városi könyvtár egyik fiókkönyvtárának adott helyet.

Az újjáépítés után, 2012-ben nyílt állandó kiállítás fotók, egykori térképek, valamint régészeti és tárgyi emlékek segítségével mutatja be a hagyományait leghívebben őrző és ápoló székesfehérvári Felsőváros történetét, az épület földszintjén pedig látható az egykori, bővizű kút helye is.

 

A helyszínhez tartozó rendezvény(ek)