A kecskeméti Városháza 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek tervei alapján, szecessziós stílusban. Alapkövét 1893-ban helyezték el, és az épület 28 hónap alatt épült fel. A nagyjából téglalap alaprajzú épület stílusában a francia reneszánsz építészet formái és népművészetünk elemei ötvöződnek. Az épület nyugodt tömbjével s méltóságteljes egyszerűségével, majolikával díszített, változatos homlokzatával és csipkés, a felvidéki reneszánsz kastélyokra emlékeztető pártázatával, színes, mázas cseréptetejével meghatározó elemként illeszkedik a kecskeméti főtérbe, sőt annak egyik fő viszonyítási pontja lett. 

A Városháza dísztermében lévő berendezések korabeliek, minden kézműves-ipari munkával készült. A faburkolatú berendezés valamint a nyomott bőrtámlás ülőkék Lechner és Pártos tervei alapján Szegeden készültek. Az 1200 kg súlyú aranyozott bronz csillárnak 63 égője van, amely az egykori Magyarország vármegyéinek számát szimbolizálja. A díszteremben található festmények a magyar történelmi festészet legkiemelkedőbb alakja, Székely Bertalan alkotásai. Ezek voltak az utolsó világi munkái. A két nagyobb secco a hét letelepedő magyar törzs vezérének vérszerződését, valamint az építés alatt uralkodó Ferenc József osztrák császár 1867-es magyar királlyá koronázását ábrázolja a budavári Mátyás Templomban.

A Városháza első emeleti erkélyéről 1982 óta csendülnek fel a harangjáték hangjai, három oktáv hangterjedelemben. A Városháza díszudvara hangulatos helyszínt biztosít zenés estek, színielőadások, hangversenyek, egyéb kulturális programok megrendezéséhez.

A Városháza 2019-2023 között teljes felújításon esett át, mely során az épületben kialakításra került egy várostörténeti kiállítást bemutató Látogatóközpont, valamint a Lechner Kávéház.