A nagyszebeni római katolikus egyházközség története majdnem kilenc évszázados múltra tekint vissza. A mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Mosel és a Rajna folyók mellőli őshazájukból betelepített szászok papjuk kíséretében, római katolikusokként jöttek Erdélybe II. Géza (1141–1162) meghívására. Letelepedésük után röviddel a telepesek templomokat építettek. A mai evangélikus plébániatemplomot 1320-ban kezdték építeni Nagyboldogasszony tiszteletére, egy régebbi román stílusú bazilika helyére.

Az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszebennek majdnem 150 esztendőn át nem volt katolikus temploma. A város valamikori katolikus templomaiban lutheránus istentisztelet folyt. Az osztrák császári csapatoknak a városba való bevonulása után a helyzet teljesen megváltozott. Az osztrák hadsereggel együtt jöttek tábori lelkészek is, akik különböző szerzetesrendekhez tartozó papok, főleg jezsuiták voltak. 1688-ban az ún. Schneiderlaube–Szabók csarnokát a nagy téren katolikus istentiszteletek megtartására rendezték be. A jezsuiták a rend letelepedéséhez megszerezték az osztrák provinciális engedélyét. Ezenkívül megkapták a kalocsai érsek jóváhagyását is, akinek joghatósága alá tartoztak a török uralomtól felszabadított területen működő katonai lelkészek. Idővel letelepedtek a városban a katolikus civilek is: kereskedők, iparosok és tisztviselők. A jezsuiták egy önálló plébánia alapítására gondoltak. Ehhez templomra volt szükségük. Hugó Damian Virmont tábornoknak (1721–1722) sikerült megszereznie a Szabók csarnokát ideiglenes misézési helynek, majd egy új templom építését is kiharcolta. 1726. július 4-én került sor az alapkő-letételre. 1733. szeptember 13-án szentelte fel báró Sorger Gergely püspök (1729–1739) az új templomot. Erdetileg egyetlen falfestménye volt (a főoltár mögött), mely a Szentháromság által megkoronázott Szűzanyát ábrázolja. (Anton Steinwald 1777). A 20. század elejéig a templom fehér volt, 1904-ben Ludwig Kandler müncheni festő festette a ma látható templombelsőt.  A festett ablakokat is akkor helyezték be. Az orgonát Karl Hesse (bécsi orgonaépítő) készítette 1860-ban. Az új nagyszebeni római katolikus egyházközség nem a város lakói által jött létre, hanem mesterséges alkotás. Német, magyar, szláv, francia, olasz és más nevek találhatók az anyakönyvekben, ez a helyzet a mai napig is fennáll. A jelenlegi egyházközség összetétele is igen heterogén.