Az eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomként (Ecclesia Parohialis Beatae Virginis Mariae) működő jelenlegi evangélikus székesegyházat lépésről lépésre alakították mai gótikus formájára. A templom elődje még a 12. század második felében épült román stílusban, háromhajós köríves szentéllyel. Az egy évszázaddal később kezdődő átépítés alapjait ugyan meghatározta a román stílusú bazilika, de a templomot az építkezés két évszázada alatt teljesen átformálták a ma látható, impozáns alakjára. Az ún. Ferula (előcsarnok) létrejöttével nyugat felé bővült, a déli hajó pedig a csarnokszerű résszel kiegészülve nyert új tereket.  A város és az erdélyi szászság 1545-ben Nagyszebenből kiinduló evangélikussá válása előttről őrződtek meg az olyan értékes kegytárgyak és oklevelek, mint például a bronz keresztelőkút, vagy épp Johannes Rosenau (Rozsnyói János mester) keresztre feszítést ábrázoló monumentális falképe a szentély északi falán.

Míg az építkezés 1520 körül befejeződött, ezt követően a helyiek nemzedékről nemzedékre, saját igényeik és elképzeléseik szerint gyarapították és alakították a templom berendezését. Létrejött Erdély legátfogóbb és legreprezentatívabb síremlék- és sírfelirat-együttese, továbbá itt található a mai Románia egyik legnagyobb orgonája is. A templomi kincstár középkori és újkori aranytárgyai ma a Brukenthal Múzeumban tekinthetők meg.

A plébániatemplom és a Brukenthal Gimnázium, valamint az e kettőt körülvevő Huetplatz is a városban mindenütt megtapasztalható humanista légkört árasztja magából. Georg Daniel Teutsch (1817-1893) lutheránus egyházi vezető bronz szobra a tér közepén csodálható meg.

A nagyszebeni Evangélikus Egyházközség kis lélekszáma ellenére továbbra is Románia egyik legnagyobb evangélikus egyházi közössége, amely fontos szerepet játszik a város kulturális életében. Számos szociális és karitatív intézmény működik keretei között, a környezetvédelem területén pedig úttörő szerepet tölt be Romániában. A volt plébániatemplom (mai evangélikus székesegyház) az ökumenizmus vendégszerető központja, külföldi és belföldi látogatók találkozóhelye, ahová a világ minden tájáról érkeznek turisták, s amely a Kulturális Örökség Napjain is szélesre tárja kapuit.