A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi, folyamatosan működő múzeuma. Megalapításáról 1882-ben döntött a Moson megyei Történelmi és Régészeti Egylet, majd ötéves gyűjtőmunka után, 1887-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Az egylet gyűjteményét kezdetben a városházán, majd 1887-től a vármegyeházán állították ki. A gyűjtés, ásatások és adományok révén folyamatosan gyarapodó anyag jelentőségét Moson vármegye közönsége 1912-ben azzal ismerte el, hogy önálló múzeumépületet emelt számára.

A múzeum helytörténeti kiállítása is itt, a klasszicizáló, oszlopcsarnokkal ellátott épületben látható, akárcsak a Mosoni-síkság történetét régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyakon, dokumentumokon keresztül bemutató kiállítás, de itt nyerhetünk betekintést a városi szállodák és vendéglők életébe, amelyről külön kiállításrész emlékezik meg, ahogy az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzre is.

A gyűjtemény az alapítást követő évtizedekben szinte kizárólag régészeti anyagra korlátozódott. Említésre érdemesek Magyaróvár és Oroszvár római emlékei, a bezenyei langobárd temető és a nemesvölgyi avar sírok mellékletei. Később azonban – nagylelkű felajánlások és adományok révén – tovább tudott fejlődni az intézmény, és a kiállítás képzőművészeti, várostörténeti, néprajzi és természettudományi részekkel bővült. 

A Hansági Múzeum másik kiállítóhelye, a Cselley-ház is látogatható szeptember 21-én és 22-én.