Károlyi Stately Home of Fehérvárcsurgó

Károlyi-kastély

8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi S. u. 2.

Figyelem!

A kastély kizárólag vezetéssel látogatható! Csoportoknak előzetes regisztráció kötelező!

Attention!

The castle can only be visited with a guided tour.

Registration is mandatory for groups.

Információk
-
Az első kastélylátogatás 10.30-kor indul.

Épületvezetés nyelve

magyar, német, angol, francia, olasz

Információs anyag nyelve

magyar, angol, német, francia, spanyol, olasz

A fehérvárcsurgói kastélyt körülvevő birtok története a 17. századig nyúlik vissza. 1690-ben a Hochburgok lettek Csurgó tulajdonosai, majd a Berényi és a Perényi családok következtek. 1834-ben báró Perényi Imre jelzáloggal terhelte meg a birtokot gróf Károlyi György javára, aki nyugat-magyarországi rezidenciát kívánt szerezni, és aki néhány évvel később megszerezte a teljes tulajdonjogot.

A jelenlegi kastély építését 1844-ben kezdték meg, az egykori udvarház helyén, klasszicista stílusban, Heinrich Koch osztrák építész tervei alapján, aki a budapesti Károlyi-palota átalakítását is felügyelte. Kochot a helyszínen a fiatal Ybl Miklós képviselte, aki később a 19. század nagy magyar építészévé vált, és - többek között - a budapesti Operaház építéséről volt híres. Csurgón Ybl nemcsak a művezetést végezte, hanem személyesen tervezte a kis belső, felülvilágítós lépcsőházat, amely ma is az ő nevét viseli.

Az 1844-es átépítést megelőzően az eredeti épület – amelyet a pince kivételével lebontottak – barokk stílusú, L alakú volt. A földszinten tizenhat hálószoba és konyha, kilenc szoba a házi személyzetnek, az emeleten pedig öt hálószoba kapott helyet. A fűtést cserépkályhák biztosították. A korabeli leírások már említést tesznek egy kápolnáról. Valószínűsíthető, hogy ez az építkezés 1768 előtt történt, és báró Perényi megbízásából Feigs Antal kőműves végezte.

Az új, U alakú épület emeletes főszárnyát két földszintes, oszlopos szárny szegélyezi. A szárnyak végén két pavilon található, az északi pavilonban kápolnával. A központi rész és a szárnyak díszudvart vesznek körül, amelynek közepén nyolcszög alakú medence és szökőkút található. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után másodszülött fia, Viktor örökölte a birtokot. Viktor azonban már 1888-ban meghalt, és a birtok idősebb testvérére, Gyulára szállt. Utóbbi két fia, Mihály (1875-1955) és József (1884-1934) osztozott az örökségen: Mihály a belvárosi palotát, József pedig Csurgót kapta. Az ő nevéhez fűződik a kastély utolsó, nagyobb átalakítása a 20. század elején. A szárnyakat és a tornyot átépítették, az udvari homlokzat pedig megkapta mai, félköríves alakját. A főépület középtengelyében, az első emeleten ellipszis alakú könyvtárat alakítottak ki, amelyet Magyarország egyik első, alkalmazott vasbeton szerkezetű kupolája koronáz meg. Ekkoriban vezették be a kastélyba a "modern komfortot": a központi fűtést, az elektromos áramot, a telefont…

Az 1883-ból származó dokumentumok a kastélyt körülvevő parkot "élménykertként" említik. Károlyi József gróf volt az, megbízta az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert Hein János kertépítészt, hogy két kertet tervezzen: egy a kastély stílusához illeszkedő "élmenykertet" és egy "tájképi kertet" az erdős területre. Mintegy 50 hektárnyi területen a legkülönfélébb fafajokat (fenyő, hárs, gesztenye, vörösfenyő, tiszafa, mogyoró, gyertyán, kőris stb.) ültettek.

A Károlyi család a második világháborúig rendszeresen lakott a kastélyban, csak 1944 őszén, a front közeledtével hagyták el azt. 1945 elején az SS "Totenkopf" hadosztály, majd a szovjet hadsereg foglalta el és alakította hadikórházzá. Ez idő alatt és később a kastély valamennyi belső berendezése eltűnt, ill. megsemmisült. A háború után a család összes ingatlanát elkobozták és államosították. Gróf Károlyi István (1920-2009), József egyetlen fia 1947-ben családjával együtt elhagyta Magyarországot, és Franciaországban telepedett le. A kastélyt 1946-ban a Fővárosi Gázműveknek ítélték oda, amely dolgozói számára üdülőként használta. Röviddel ezután, 1948-tól, a görög polgárháborút követően kommunista partizánokkal érkezett görög gyermekek elhelyezésére szolgált. A kastély 1955-től magyar gyermekotthonként működött egészen 1979-ig, amikor karbantartás hiányában erre is alkalkmatlanná vált. Ekkor kiürítették és magára hagyták.

Az egymást követő funkcióváltozások által erősen megviselt kastélynak a sorsa sok más magyar műemlékéhez hasonló volt: annak ellenére, hogy az 1950-es évek elején a legmagasabb kategóriában védetté nyilvánították, és az 1980-as évek közepén némi állagmegóvási munkálatokat végeztek rajta, az épület és a hozzá tartozó terület egyre gyorsabban pusztult.

A helyzet 1993-ban kezdett jobbra fordulni: a műemlékek kezelését az Országos Műemlékvédelmi Hivatal égisze alatt működő közintézményre, a Műemlékek Állami Gondnokságára (MÁG)  bízták. Az István fia, György által 1994-ben létrehozott Károlyi József Alapítvány kezdeményezésére a kastélyt alkalmasnak ítélték, hogy Kulturális Találkozó Központként csatlakozzék az ilyen központok európai hálózatához (www.accr-europe.org). A kastély és parkja rekonstrukciós és kulturális hasznosítása 1997-ben indult el a MÁG-gal kötött együttműködési megállapodás alapján. A helyreállításban személyesen is részt vállaló Károlyi család 2001-ben 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést kötött a tulajdonos Magyar Állammal. Az Alapítvány által kidolgozott projekt célja, hogy a helyszínen egy Franciaországban született elv szerint Európai Kulturális Találkozó Központot hozzon létre hűen a kastély építtetője, gróf Károlyi György (1802-1877), a magyar reformkor kulcsfigurája és "a legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István személyes barátja szellemiségéhez, aki már akkor kifejezte azt a szándékát, hogy aktívan kíván tenni Magyarország nyitottá válásáért és fejlődéséért.

Unokája, gróf Károlyi József magyar politikus, a Főrendiház tagja, majd nemzetgyűlési képviselő, Fejér vármegye főispánja, az Aranygyapjas Rend lovagja már a maga idejében lelkes híve volt Magyarország Európa felé történő nyitásának. Fehérvárcsurgón írta meg Madeirai emlékek című, IV. Károly utolsó napjait elbeszélő művét, hiszen a gróf személyes tanúja volt a király 1922-ben Madeira szigetén bekövetkezett halálának.

E családi történelmen felbuzdulva a Károlyi József Alapítvány célja Magyarország európai felzárkózásának elősegítése a fehérvárcsurgói Kulturális Találkozó Központ létrehozásával, amely három részből áll:

  • Európa és Magyarország történelmével kapcsolatos dokumentációs, kutatási és képzési központ, könyvtári és levéltári gyűjtemények megőrzésével;
  • egynapos és bentlakásos konferenciák, összejövetelek, események szervezése és lebonyolítása;
  • a kulturális turizmus előmozdítása a nagyközönség számára nyitott történelmi műemlékben.

1995-ben ez a projekt elnyerte az UNESCO által a Világ Kulturális Fejlődésének Évtizede emblémáját, majd a munkálatok befejezésekor, 2011-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által odaítélt "legjobb felújítási projekt" elismerést.

A Dokumentációs Központban található Fejtő Ferenc munkahagyatéka (könyvek, folyóiratok, sajtóanyag), amelyet kiegészít a Thomas Schreiber-gyűjtemény, valamint a nagy központi könyvtárban Vajay Szabolcs világhírű genealógus és heraldikus kiterjedt könyvtári és dokumentumállománya. Ezen kívül egy hatalmas, közel 50.000 történelmi képeslapból álló, több mint 3.000 Kárpát-medencei magyar település arculatát bemutató gyűjtemény áll rendelkezésre.

2014-ben megkezdődött a melléképületek, köztük az egykori mosóház felújítása, amelyet a parkokra és kertekre szakosodott turisztikai információs központtá alakítottak át. Az egykori nagyistálló külső felújítása 2023-ban fejeződött be, ahol a Károlyi családnak szentelt interaktív kiállítást rendeztek be. A kastély 25 szállodai szobával és apartmannal, valamint tágas termekkel rendelkezik, amelyek konferenciák, kiállítások, koncertek, bankettek és fogadások lebonyolítására alkalmasak. A látogatók számára nyitva álló történelmi termeket 2017-ben újították fel és korhű bútorokkal rendezték be. A park felújításának első, 2008-as szakasza után – a kiszáradt tó helyreállításával, vízzel való ellátásával, az utak és nyiladékok rekonstrukciójával – új botanikai tanösvény-projekt indult, és 2023-ban az egész parkot felvették az Európa Tanács égisze alatt működő Történelmi Kertek Európai Útja (ERHG) elnevezésű európai kulturális útvonal projektbe.

Description in English

The history of the estate surrounding Fehérvárcsurgó stately home dates back to the 17th century. In 1690, the Hochburg became the owners of Csurgó, followed by the Berényi and Perényi families. In 1834, Baron Imre Perényi mortgaged the estate to Count György Károlyi, who wished to acquire a residence in the western part of Hungary and a few years later acquired full ownership.

Construction of the present mansion began in 1844 on the site of a former manor house, in neoclassical style according to the plans by the Austrian architect Heinrich Koch, who had also supervised the restructuring of the Károlyi Palace in Budapest. Koch was represented on site by the young Miklós Ybl, who would go on to become the great Hungarian architect of the 19th century, distinguished among other things by the construction of the Budapest Opera House. At Csurgó, Ybl was only responsible for the technical supervision of the works, but he personally designed the small interior staircase with overhead lighting, which still bears his name today.

Prior to the 1844 reconstruction, the original building - demolished with the exception of the cellar - was Baroque, in the shape of an "L". On the first floor, there were sixteen bedrooms and a kitchen, with nine rooms for the domestic staff, and five bedrooms upstairs. Heating was provided by tiled stoves. Descriptions of the time already mention a chapel. It is likely that this construction predates 1768, and was carried out by mason Antal Feigs on behalf of Baron Perényi.

The new U-shaped building comprises a central body with a single storey, flanked by two colonnaded wings, initially without storeys. At the ends of the wings are two pavilions, with a chapel in the north pavilion. The central part and the wings surround a “cour d’honneur”, in the center of which is a pool.

After Count György Károlyi's death in 1877, his youngest son Viktor inherited the estate. On Viktor's untimely death in 1888, the estate reverted to his elder brother Gyula. The latter's two sons, Mihály (1875-1955) and József (1884-1934), shared his inheritance: Mihály received the town palace, and József received Csurgó. The last major reconstruction of the stately home took place in 1910. The wings and tower were restructured, and the courtyard facade was given its present half-moon shape, behind which an elliptical library was created on the upper floor, topped by a reinforced concrete dome - one of the first uses of this material in Hungary. It was at this time that "modern comforts" such as central heating, electricity and telephone were introduced into the château.

Documents dating from 1883 mention the park surrounding the château as a "pleasure garden". It was also Count József Károlyi who, in the early 1900s, commissioned the Hungarian landscape gardener János Hein - an award-winner at the 1897 Paris Universal Exhibition - to design two areas: a "pleasure garden" in keeping with the style of the château, and a "landscape garden" near a wooded area. A wide variety of tree species (pines, chestnuts, larches, yews, hazels, hornbeams, ashes, etc.) were planted over an area of around 50 hectares. The Károlyi family lived in the château regularly until the Second World War. They didn't leave until the autumn of 1944, as the front line approached. Occupied in early 1945 by the SS "Totenkopf" division, then by the Soviet army, who turned it into a military hospital, all its furnishings were stolen or destroyed. After the war, all the family's properties were confiscated and nationalized. Count István Károlyi (1920-2009), József's only son, left Hungary with his family in 1947 to settle in France. In 1946, the château was attributed to the Compagnie du Gaz, which used it as a vacation home for its staff. Shortly afterwards, it housed Greek children brought over by Communist partisans in 1948 following the civil war. In 1955, it was transformed into an orphanage for abandoned Hungarian children until 1979, when, due to lack of maintenance, it was emptied and abandoned. The fate of this building, heavily affected by successive changes of function, is similar to that of many other Hungarian historic monuments: despite its classification in the highest category in the early 1950s and some conservation work in the mid-1980s, the building and its park rapidly deteriorated.

The situation began to change for the better in 1993, when its management was entrusted to the MÁG, a public institution under the auspices of the National Office for the Protection of Historic Monuments. At the initiative of the Joseph Károlyi Foundation, created by István's son György with his spouse Angelica in 1994, the castle was recognized as suitable for becoming a Cultural Meeting Center affiliated to the European Network of such Centers (www.accr-europe.org). A program of reconstruction and cultural enhancement of the stately home and its grounds was launched in 1997, in collaboration with MÁG.  In 2001, the Károlyi family, personally committed to the castle's restoration, signed a 99-year long lease with the Hungarian state. The project developed by the Foundation aims to create a Cultural Meeting Center on the site, following a principle born in France, and faithful to the spirit of the builder, Count György Károlyi (1802-1877) - a key figure in Hungary's "reform era" at the beginning of the 19th century, and a personal friend of Count István Széchenyi, "the greatest of Hungarians" - who expressed the wish to work actively towards the opening-up and development of Hungary.

His grandson, Count József Károlyi, a Hungarian politician, member of the Chamber of Magnates, then Member of Parliament, Governor of the County of Fejér between 1917 and 1921, Knight of the Order of the Golden Fleece, was already a fervent advocate of Hungary's opening up to Europe. It was in Fehérvárcsurgó that he wrote his "Memoirs of Madeira", recounting the last days of King Charles IV, whose death he witnessed in 1922 on the island of Madeira.

Inspired by this family history, the Joseph Károlyi Foundation's aim is to promote Hungary's opening to Europe, through the creation of the Fehérvárcsurgó Cultural Meeting Centre, which has three aims:

- provide documentation, research and training tools on the history of Europe in general and Hungary in particular, through the conservation of library and archive collections.

- organize and host residential and non-residential seminars and conferences

- promote cultural tourism in a historic monument open to the public.

The Documentation Center includes François Fejtő's working library (books, periodicals, press files), complemented by the Thomas Schreiber Fund and the extensive library and documentary holdings of genealogist and heraldist Szabolcs de Vajay, housed in the large central library. Added to this is an important collection of almost 50,000 historical postcards, showing the appearance of more than 3,000 Hungarian localities throughout the Carpathian Basin. In 1995, this project was awarded the World Decade for Cultural Development label by UNESCO, then, on completion of the work in 2011, the distinction of "best restoration project" awarded by the Hungarian public institution managing state property.

 In 2014, restoration work began on the outbuildings, including the former laundry, which has been converted into a tourist information center specializing in parks and gardens. The exterior restoration of the former large stable was completed in 2023, with the installation of an interactive exhibition dedicated to the Károlyi family and music. The residential facilities include 25 upper-level rooms and spacious salons for conferences, exhibitions, concerts, banquets and receptions. The historic rooms open to visitors were refurbished in 2017. After the first phase of the park's restoration in 2008, with the re-watering of the dried-up lake and the reconstitution of the paths and vistas, a new botanical trail project was launched and the entire park was admitted in 2023 to the European Historic Garden Route (EHGR) under the aegis of the Council of Europe.

Épületvezetések indulnak

10.30; 11.30; 13.00; 14.00; 15.00; 16.00; 17.00

A séta során megtekinthető az északi pavilonban a kápolna és a Fejtő Ferenc Könyvtár, a főépületben az egykori grófi és grófnéi lakosztály szobái, a díszkönyvtár Vajay Szabolcs gyűjteményével, a manzárd kiállításai és a szalonok.

Találkozási pont: Károlyi Kastély, díszudvar

Guided tours start

10.30 am; 11.30 am; 1 pm; 2 pm; 3 pm; 4 pm; 5 pm