Ráth Károly pékmester megbízásából Hild József 1841-ben alakította át a barokk épületet klasszicista lakóházzá, megtartva az eredeti pince- és földszinti részeket. A ház földszintjén működött az Arany Oroszlán patika 1810-től 1951-ig, amelynek berendezését a Kiscelli Múzeumba vitték és pár éve restaurálták. Az épület pincéjében található egy műemlék kemence, amely vélhetően az egyik legidősebb magyarországi üzemi pékkemence.
2024 szeptemberében a Kulturális Örökség Napjai keretében szellemi kalandozásra hívunk a városunk történelmének rejtett útjain, amelyek nem csupán fizikai hálózatokat jelentenek, hanem kapcsolatokat, legendákat és egyedi történeteket is. A Duna szerepe kiemelkedő Budapest életében – nem csupán vízi út, hanem az élet egyik meghatározó eleme is volt, ami sokszor megmutatta erejét, például az 1938-as árvíz során, amikor a házunkban működő pékség dolgozóinak kemény kihívással kellett szembenézniük. Erről is szeretnénk mesélni...
Vajon milyen volt egy korabeli térkép, ami a Duna környezetét mutatta, még az árvizek előtti időkből? A térképek nemcsak a múltba kalauzolnak el, hanem arról is mesélnek, milyen színvonalas volt az akkori emberek tájékozottsága, műveltsége.
A Duna mindig híres volt hidairól, de arról is fogunk mesélni, hogy bizonyos időkben hidak nélkül is át lehetett kelni rajta. Emlékezünk a legendás Sándor Móric vitézkedésére, aki lóháton verekedte át magát a folyón, bizonyítva bátorságát/őrültségét...
Nem feledkezhetünk meg a város más fontos „kapcsolatairól” sem. Ahhoz, hogy a házban pékség működhessen, nemcsak liszt kellett, hanem az is, hogy a búzát valahogyan – talán a Dunán – a városba juttassák, netán hajómalmokban őrölve. A közelben található Molnár utca, Sütő utca neve is utalhat erre a kapcsolatrendszerre.
De kik éltek ebben a házban? Hol laktak a tehetősek, és hol a szegények? Az épület falai sok mindent láttak, nemcsak vidám, hanem szomorú történeteket is őriznek, amelyek egy több mint 180 éves múlttal rendelkező épületnél elkerülhetetlenek.
Egy kis kiállítást tervezünk, amely a város és a folyó közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat ábrázolja, és amelyet az épület bejárása során mutatunk be az érdeklődőknek...
