Füzérradvány büszkeségéhez, a Károlyi-kastélyhoz egy mesebeli fenyősoron áthaladva jutunk el. Károlyi Ede, a radványi birtok örököse 1850 és 1877 között Ybl Miklós és a saját tervei alapján romantikus stílusban építtette át a korábban itt álló épületet. A következő birtokos, Károlyi László folytatta apja mű­vét, és 1897 és 1907 fényűző, reneszánsz otthont alakított ki feleségével, Apponyi Franciskával együtt.

Az épület kívülről a romantika hangulatát őrzi, de pom­pás termeibe lépve igazi itáliai reneszánsz részletek fogadják a látogatót. Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Mag­dolna voltak azok, akik a következő nagy átalakítást vitték véghez. A kastélyt 1936–1938-ban kastélyszállóvá alakították. A 140 hektáros parkban a vendégek szórakozását célzó átépítések is történtek: a kisebb tavat fürdőmedencévé alakították át és fürdőházat emeltek mellé. Az 1930-as évek vége felé a gazdag állat- és nö­vényvilágú angolpark és az előkelő szálló Európa-szerte híres lett. A kastélyszálló azonban a második világhábo­rút követően, 1948-ben bezárta kapuit.

A Károlyi-kastély párját ritkító ősfás angolparkja 1975 óta természetvédelmi terület. A több mint százhektáros arborétum büszkeségei a történelem viharait átvészelő platánóriások. Az ország legnagyobb példányai közé tartoznak ezek a patak partján álló, több száz éves fama­tuzsálemek. A kastélypark terebélyes hársfáival, több­törzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú történeti kertje, amely szinte belevész a környék erdőségeibe. Halastavak, patakokon átívelő romantikus hidak, árnyas facsoportok és mesebeli erdő csábítanak itt akár többórás sétára. A kastélyt körülölelő hatalmas parkot a helyreállított kilá­tótorony tetejéről is megcsodálhatják a látogatók

A kastély 2021 óta várja új kiállítással a látogatóit, amelynek tematikája a szállodaidőszakot idézi. Az izgalmas, interaktív tárlatot akár önállóan, „detektív” módon is bebarangolhatjuk, de tárlatvezetésen is részt vehetünk.