A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja, ám a kutatások során bizonyossá vált, hogy több építési periódusa volt.
Bajna és a falu közepén elterülő kastély több évszázadon keresztül adott otthont a Sándor családnak. A tekintélyes udvarház körül védelmi rendszer, kerítésfal nem került elő, így a török hadjáratoknak könnyen áldozatul eshetett.
A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, Esztergom vármegye alispánja, és 1720 táján kastélyt építtetett a birtokra. Ekkortájt épült ki a kastélyhoz tartozó park is. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett.
A klasszicista átépítéssel egyidőben a kastély belső díszítése is megújult. Az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal. A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban pihentek.
A park kiemelten fontos területét foglalja magába a kastély közvetlen környezete, mely egy intenzíven használt és fenntartott zónát képez. Ide sorolható a főtér felőli vadgesztenye fasor, az épület bejárataihoz vezető fő sétányok és közvetlen környezetük, a kastély belső udvara (díszudvar) és a cselédudvar, a narancsház tengelyére felfűzött díszkert, továbbá a díszkert mögött kialakított játszótér.