A kőszegi zsinagóga a Sziget-külvárosban (ma Várkör) épült fel romantikus stílusban. 1858-ban kezdték a munkát, és 1859-ben már felavatták. Létrejöttének anyagi alapját annak a Schey Fülöpnek az adománya képezte, aki az első óvoda és a szegényház létesítéséhez is jelentős összeggel járult hozzá. Erről tanúskodik a homlokzati tábla felirata is.
Az utcai fronton két melléképület épült hozzá, a bejárattól jobbra a rituális fürdő, mögötte a rabbi lakása, balra a tanterem a tanító lakásával. A telek közepére állították az ellipszis alakú belső tér köré szervezett, összetett alaprajzú és tömegű épületet.
A kőszegi zsidó hitközség 1941-ben még 109 embert számlált. Az 1944 nyári deportálást csak páran élték túl. A hitközség 1951-ben meg is szűnt.

Fekete Dániel, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának munkatársa szerint: Nem csak az épület kereszt alakú alaprajza unikális, hanem a belsőépítészeti tartalom is, amelynek révén megteremtették és megtöltötték a zsinagógai funkció világát: a Tóra-szekrény – ami a keleti apszisban kapott helyet, és ami fölött egy óriási fából faragott Dávid-csillag van, benne az Örökkévaló nevével –, akárcsak az egyedülálló barokkos festett mintázat (Gerő 1989), amely a kupolateret gazdagítja, és amihez hasonló egyedül a rohonci zsinagógában volt. Egyedülállóak ezek a díszítések, nem jellemzőek a zsinagógák világára és nincs is belőlük több talán ebben az országban. Leginkább a barokk keresztény templomok díszítéseinél látni ilyen belsőfestészeti formavilágot.“ (Magyar Narancs)