A Vértesi Natúrpark látogatóközpontjába invitáljuk az érdeklődőket, melyet a Pro Vértes működtet.

A csákvári Esterházy-kastélyt és parkját a magyar kertművészet egyik legjelesebb alkotásaként tartják számon. A klasszicista stílusban épült kastélyt és parkját gróf galántai Esterházy János főispán 1760 és 1765 között kezdte el építtetni. A csaknem kilenc hektáros Geszner-park - egy kétoldali 1 km-es fasorral összekötve - ennek az angol parknak szerves része, 1815-ben már találkozhatunk a két parkrészletet összekötő ún. Friedens-alléval. A Külső-majorban (mai nevén Geszner-parkban) 1791-ben már egy díszes térkép „Mola” felirat jelzi az elkészült völgyzárógátas tavat, alatta a malommal. 1825 táján a malom alapjaira épült fel az ún. „Swaici lak”, a mai Geszner-ház, mely nevét egy svájci-német költőről – Salomon Gessnerről kapta. Az épületet és idilli tájképi stílusú parkját hosszú időn keresztül a gróf Esterházy család pihenőhelyként használta. A területen kertészeti egység, az épületben képtár és könyvtár is működött.

A II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelő Geszner-ház az 50-es években teljesen elpusztult. A helyszínt 1996-ban vásárolta meg a Pro Vértes Közalapítvány, s itt építette fel a térség és a Vértesi Natúrpark természettudományos és turisztikai központjaként a Geszner-házat ma ismert formájában. Mai megjelenésében ugyan felismerhetők az egykori arányok s formák, de főként szellemiségében őrzi azt a kulturális és közösségi funkciót, melyet ugyan megváltozott tartalommal, de betölt ma is.

Az épület bejárása során nemcsak az épület történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem az épületben működő természettudományi kiállítással és a Geszner-parkkal is. A Park kultúrtörténeti és természeti értékeit tanösvény is bemutatja.

A vezetett sétákra érkező látogatóinkat gyógytea kóstoló "wellcome drink"-kel várjuk.

Vezető: Becse Ildikó