A Vigadó elődje, a Redoute 1833-ban nyitotta meg kapuit a legmagasabb szintű kultúra otthonaként, és Pesten akkor még egyedüli koncertteremként. A Redoute rövid pályafutása 1849. májusában ért véget, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1865-ben adták át.

A főhomlokzaton az ország címere mellé a magyar történelem jeles alakjainak portréi kerültek, az oszlopok díszítésére szolgáló szobrokat Alexy Károly készítette,  a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái. Az Attila lakomája című festmény volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát (1863) használta forrásként. A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, s ebben az időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak.

A majd’ 200 éves épületben a korok legnagyobbjai koncerteztek, többek között Liszt, Erkel, Strauss, Debussy, Wagner és Bartók is megfordult a díszteremben. Otthonául szolgált az első magyarországi kiállításoknak, továbbá Budapest egyesítésének is helyszíne volt.

Ismerje meg az épület pazar múltját és izgalmas történelmét! Lássa fentről a várost és az impozáns budai oldalt! Vegyenek részt virtuális sétánkon, melyet a Pesti Vigadó wifi hálózatára történő fellépést követően érhetnek el, az épület több pontján kihelyezett QR kódok segítségével!

A Kulturális Örökség Napjai keretében az előcsarnok, a foyer, a díszlépcsőház, a díszterem és a panoráma terasz, valamint az összes jelenleg futó kiállításunk -Molnár Imre 80, Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai VIII., Évszázadok öröksége, Pesti Vigadó idővonal -  is ingyenesen tekinthető meg.