A Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély

Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában bújik meg a Majki Kamalduli Remeteség, Magyarország Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttese. A látogató itt, ahol a csend lakik, háta mögött hagyhatja a rohanó világot, hogy a remeték időtlen, megszentelt világával találkozzon.

Majk története

A kamalduli rend Szent Romuald (952 k.–1027) követőinek remeteközösségeiből formálódott a középkori Itáliában. A 16. században alakult a rend új ága, a montecoronai kongregáció. Gróf Esterházy József (1682–1748) 1733-ban adományozta a montecoronai kamalduliaknak a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát szántóföldjeivel, erdőivel, legelőivel, halastavaival és malmaival együtt. Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján több szakaszban épült ki a remeteség 1736 és 1770 között. 1782-ben II. József uralkodó feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is. A 19. század első felében az épületeket posztógyár bérelte, az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták. Majkon született Esterházy Móric (1881–1960) gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. 2012 és 2015 között került sor a vendégház, azaz a Foresteria felújítására, 2018-tól a műemlék további részei: a cellaházak, a templom, a mértani kert és kerti építménye, a grottakápolna újultak meg.