Szaporcai Cifraház

7843 Szaporca, Dózsa u. 35.

Figyelem!

A Szaporcai Cifraház idei kulturális programsorozatának, az Ormánság értékeivel foglalkozó harmadik tematikus napja, egyben záróeseménye, a Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva kerül megrendezésre.

 

Információk
-

Épületvezetés nyelve

magyar, német, angol

Információs anyag nyelve

magyar

A Szaporcai Cifraház - élő tájház, közösségi-, kulturális-, művészeti színtér, találkozási pont. A Népi Építészeti Program keretében felújított egykori, módos, ormánsági parasztház, a fenntartó Vidéken Jó! Alapítvány székhelye. Velünk élő örökségünk, amit élettel töltünk meg!

Szaporca egy kicsi falu az Ormánság délkeleti csücskében, egy kőhajításnyira a Drávától. A folyóba ömlik a Fekete-víz, ami a település képét is meghatározta, mivel eleink a meder mentén alakították ki portáikat. Az 1960-as évekbeli szabályozás óta az eredeti mederben már nem folyik víz, de a holtág így is rengeteg állatnak nyújt élő és búvóhelyet, és mi is ide érkezünk ha teszünk egy kis sétát a háztól a kert végébe.

A Szaporcai Cifraház helyi védelem alatt áll. Jelenlegi formáját 1929-ben nyerte el, megjelenése akkori tulajdonosa Kamu Lajos tudását, ízlését és ükunokái beszámolói szerint részben keze munkáját dicséri. Az utcafronti rész erősen reprezentatív. A homlokzat vidéki, késő szecessziós vagy inkább art déco hatást mutató stílusban díszített, erőteljesen színezett. A hatást az impozáns, a faluban párját ritkító kovácsoltvas kapuzat és a palatető geometrikus díszítése erősíti. A ház jelenlegi nevét ezek miatt kapta.

Eredetileg egy hagyományos, háromosztatú, vályogból épült hosszúház állt itt, pitvarral, konyhával, szobával, amihez később még egy helyiséget, kis pincét, istállót, egy egykor bognárműhelyként szolgáló helyiséget, illetve egy zsilipes falu, talpas szénapajtát építettek. A nyárikonyha és a kútház, legalábbis jelenlegi formájában a ház két első szobájával egy időben készült el, amikor is az eredeti vályog utcai szobát lebontották és két új, nagy, polgári mintát követő utcafronti szobával L alakúra bővítették az épületet. Valamikor az 1960-as években a sarokba a tornác helyére, illetve mellé egy üvegezett, világos helyiséget és egy oszloppal megtámasztott lapostetős nyitott teraszt toldottak. Ezzel nagyjából egy időben készülhetett a míves, apácarácsos góré, ami lezárja az egymás után sorjázó épületek vonalát.

A lakótér berendezése, ami jelenleg is alakul, a korabeli állapotokat mutatja. Tájházi funkciók mellett időszaki kiállítások helyszíne is. Az egykori istálló és patkoló kovácsműhely egybenyitásával közösségi tér jött létre, kiállítások, előadások, beszélgetések, foglalkozások, műhelyek vagy koncertek hangulatos színterévé vált.

A működtető Vidéken Jó! Alapítvány egyrészt kiemelt figyelmet fordít az Ormánság környezeti, épített, kulturális, gazdálkodási, gasztronómiai örökségének, illetve közösségi értékeinek ápolására, ezek felmutatására, aktuális használatára.

 

 

 

Kapcsolódó rendezvény