Rákoshegyi Bartók Zeneház

1174 Budapest, Hunyadi utca 50.

Elérhetőség
Információk
-

Épületvezetés nyelve

magyar

Információs anyag nyelve

magyar, angol, német

A Rákoshegyi Bartók Zeneház története:

Bartók Béla 1911 és 1920 között élt Rákoshegyen (avagy Rákoskeresztúron) a Teréz utca 22-ben, a mai Hunyadi utca 50-ben. A ház, tágas kertbe épített sátortetős, cserépfedéses, eklektikus villaépület. A háznak éppen az az előnye, ami a hátránya, nevezetesen, hogy hosszú évtizedeken át nem végeztek rajta semmilyen felújítást: belső elrendezése, valamint a beépített anyagok is megegyeznek azzal, ami Bartók idejében ott volt.

Bartók a meg nem értettség miatt keresett egy olyan alkotóházat mely távol van a világ zajától, nem zavarják sem szomszédok, sem zenei kollégái, kizárólag a komponálással foglalkozhat. A környéket már régóta ismerte, hiszen Vecsey Ferenc (böröllői és izsákfalvi báró hegedűművész és zeneszerző 1893-1935) zongorakísérője, kamarapartnere volt. Gyakran megfordult a Vecsey-villában, sőt a tengerentúli koncertturnékra elkísérte a fiatalokat a körorvos édesapa is. Őrizzük dr. Vecsey szabadságolási kérelmeit, melyeket a gödöllői járáshoz kellett benyújtania.1911-ben fejezte be Bartók Béla a Kékszakállú herceg vára című, egyfelvonásos operáját Balázs Béla misztériumjátékára, de az Operaház nem vállalkozott a darab bemutatására. Az operai vezetőség és a zenekar ellenállt a bemutatónak illetlen jelzőket  firkálván a kottába, s operáját a nagyközönség csak 1918-ban, Egisto Tango rengeteg előkészítő próbával mutatta be.

A szerző sok szakmai hányattatás miatt választotta ezt a helyet, bízva abban, hogy csak a komponálással foglalkozhasson.

Világraszóló zeneművek születtek: a Trilógia (Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi, Csodálatos mandarin) Op. 14. Szvit; Op. 15.; Op. 16. (Ady-dalok); II. vonósnégyes; Nyolc magyar népdal; Allegro barbaro 1918-ig, s múzsája 1919-re kiégett és hallgatásba merült.

Bartók Béla ideggyenge ember volt, minden negatív megnyilatkozást személyes sérelemnek vélt. Bizonyítja a folyamatos idegláz, mely a komponálások alatt, folklorisztikai utazásai és kutatásai során gyakran gyötörte. 1-1 hetet a gyűjtőutakon is ágyban kellett töltenie.

Első felesége tanítványa Ziegler Márta zongoraművésznő volt, akinek számos művét ajánlotta. Egy fiúk született, ifj. Bartók Béla. Márta felhagyott a szólistasággal, hogy teljes életét férjének szentelje. Kottáit és levelezéseit másolta és küldözgette a különböző szerkesztőségekbe, külföldi utakra.

A nyári hónapokban intenzív társadalmi életet folytattak, a ma is látható apácarácsos teraszon gyakran megfordult Kodály Zoltán és Kodályné Sándor Emma, aki a Kékszakállú herceg vára első német és angol nyelvű fordítója volt.

Bartókékhoz gyakran ellátogattak a Kerpely vonósnégyes tagjai is, kiknek II. vonósnégyesét ajánlotta.

2006-óta a Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány fontos hazai és nemzetközi komolyzenei tevékenységet folytat, őrizve Bartók szellemiségét koncertekkel, versenyekkel, kurzusokkal. A falak őrzik számos kortárs alkotóművész műalkotását állandó kiállításként: Domonkos László, Ferenczy Béni, Fillencz István, Konok Tamás, Mecseki Hargita, Mészáros Mihály, Szabó Iván, Szinte Gábor.

Két kis emlékszobát rendeztünk be Bartók korát idéző korabeli fotókkal és tárgyakkal, a fő épületben.

A Kisházban pedig Petrovics Emil hagyatékát őrizzük, valamint egy időszakos kiállítóteret alakítottunk ki, melynek anyaga kapcsolódik az egyes koncertek témájához.

A hátsó udvarrészen tökéletes és kiváló akusztikai körülmények között nyári hangversenyeket és operaelőadásokat tartunk minden évben több alkalommal is.

Épületvezetések indulnak

Minden egész órakor.