A mai Vigadó elődje, a Pollack Mihály tervei alapján 1833-ban megnyíló Redoute a legmagasabb szintű kultúra központja. A polgárosodás és a nemzetté válás, az első népképviseleti országgyűlés helyszíne, amely az 1848-49-es szabadságharc idején megsemmisül.

Feszl Frigyes tervei alapján csak 1865-ben nyitja meg újra kapuit a Vigadó, amely jeles eseményeknek ad otthont. 1867-ben a Vigadóban tartják Ferenc József koronázási bankettjét, majd itt születik meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Hangversenytermében megfordul Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók vagy éppen Dohnányi, koncerttermében fellép többek közt Brahms, Saint-Saëns, Debussy, vezényel Bruno Walter és Herbert von Karajan.

2014-ben, tíz éves felújítást követően a Magyar Művészeti Akadémia székházaként újjászülető Pesti Vigadó Európa első összművészeti központjaként kulturális, művészeti és közéleti rendezvények, kiállítások tökéletes helyszíne.

A Kulturális Örökség Napjai keretében az Előcsarnok, a Foyer, a Díszlépcsőház, a Díszterem és a Panoráma terasz valamint az összes jelenleg futó kiállításunk - Lélekjelenlét, Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai IX., STAFÉTA  illetve az állandó Pesti Vigadó Idővonal is ingyenesen tekinthető meg.

A térítésmentes jegyét erre a gombara kattintva, vagy pedig a Pesti Vigadó jegypénztárában válthatja meg.

Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy 2023.09.17-én az épület II. emelete 10:00-16:00 óra között látogatható.

Kérjük, a Pesti Vigadó felkeresése előtt minden esetben tájékozódjanak az épület nyitvatartási idejéről, és a speciális szint- és házzárakról a Látogatói információk / Nyitvatartás menüben!