Palotavárosi emlékek – Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza

Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

Csikós Danica háza

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a városrész történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. Az épület utolsó tulajdonosa, a magát még rác nemzetiségűnek valló Csikós Danica volt, a tőle megvásárolt bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be az épület első szobáját és konyháját. A hátsó szobában látható kiállítás  pedig a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Palotavárosi mesterségek

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A mezőgazdasággal foglalkozó népességnek inkább a szegényebb rétege lakott ebben a városrészben, és főleg zöldségtermesztéssel foglalkozott. A 17-18. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatjuk. 

A Dittrich-kalaposműhely

Egy másik helyiségben a Dittrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. A Palotaváros híres kalapos dinasztiájának megalapítója az 1891-ben mesterlevelet kapott Dittrich Ede volt, akit fia, István követett a Szömörce, majd a Csapó utcában működő műhelyben. A múzeum 1986-ban vásárolta meg tőle a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.