ERDŐS RENÉE HÁZ MUZEÁLIS GYŰJTEMÉNY ÉS KIÁLLÍTÓTEREM

A villa Rákosmente egyik legszebb épülete, fővárosi védettségű. Bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével.

A hajdani nyaraló 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet. Földszinti termeiben ma is helytörténeti, néprajzi és természettudományi állandó kiállításokon ismerhetik meg a látogatók Rákosmentét.

Az emeleti kiállítótermekben havi rendszerességgel többnyire képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások láthatóak. A művészeti élet olyan kimagasló helyi vagy a magyar művészet történetében megkerülhetetlen egyéniségeinek alkotásait láthatták itt a művészetbarátok, mint Madarász Viktor, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Czimra Gyula, Kotász Károly, Csekovszky Árpád, Reich Károly, Laborcz Ferenc vagy Polgár Rózsa. A kortárs művészek közül is számos jeles alkotó állított ki itt egyéni vagy csoportos kiállításokon, az évek során majd hétszázan.

A legfölső szinten egy Erdős Renée-re emlékező kis szobácska található, a ház parkjában pedig az eredeti helyükről eltávolított régi sírköveket, szobrokat, emléktáblákat is bemutatják. A parkban több ritka növényfaj is megtalálható, a madarászok is számos fajt figyelhetnek meg itt.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK:

Elágazások – A XVII. kerület elődközségeinek helytörténete

A Rákosmente helytörténetét bemutató kiállítás rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről fellelhető, 1930 körül készült fotográfia tanúsága szerint, a két legfontosabb főútvonal, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződésében, amelyet ma a köznyelv „Elágazásként” ismer, egy útjelző tábla mutatta a környező települések továbbá Budapest irányát. Ennek az átértelmezett makettje áll a terem közepén és határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik elődközség (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget vagy Rákoshegy) története látható. megismerésüket egy működő modellvasút és négy rövidfilm segíti.

A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt, Rákoscsabát említő 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják.

Metszetek Rákosmente néprajzából

A néprajzi bemutatóteremben három “metszet” látható. A mindössze 35 m2-es térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészlet és egy német szobarészlet berendezve, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, eszközökkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezek fölött egy padlásmetszet látható, aljzatán egy szekérrel. (Utalva a hajdani legények humorára, amikor a gazda távollétében szétszedték az alkalmatosságot, és a padláson összeállították.)

A Merzse-mocsár világa

A kiállítóteremben látható diorámában a tavasztól a télig ismerhetjük meg az állat- és növényvilág változását. A mocsár és környezete ma természetvédelmi terület.

Erdős Renée emlékszoba

A muzeális gyűjteménynek és galériának is nevet adó írónő 1927-ben vásárolta meg a villát és 1944-ig lakhatott itt. A szobácskában az írónő részletes életrajza mellett a könyveit, fényképeit lehet megtekinteni a korszakra utaló bútorokkal együtt.