Idén háromszáz éve, hogy 1723-ban a pozsonyi diéta a Magyar Királyi Curiát mint rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróságot megalapította. 2023-ban tehát a tevékenységét tekintve több, mint 800 éves intézmény ünnepli folyamatosan működő bíróságként való fennállásának 300. évfordulóját, amivel a Kúria a kontinentális Európa legrégebben alapított bírósága.

A Kúria szó a „curia regis”, azaz királyi udvar szóra utal, ahol a legmagasabb szintű ítélkezés folyt. A Kúria gyökereit a magyar államiság kezdetétől, a király személyes ítélkező tevékenységétől eredeztethetjük. Nemcsak a legfelsőbb ítélkezést gyakorolta, hanem a szokásjog megszilárdulásának a helye és a magyar jogi tradíciók megteremtője is volt.

Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve, biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A Kúria korábbi otthona a Kossuth téren álló Igazságügyi Palota volt, jelenleg a Markó utca 16. szám alatt található. Fellner Sándor tervei alapján, 1918-ban készült el és eredetileg az Igazságügyi Minisztérium elhelyezésére szolgált. A Legfelsőbb Bíróság 1980-ban költözött az épületbe, amely napjainkban két intézménynek ad otthont: a Kúriának és a Legfőbb Ügyészségnek.

Az épület késői eklektikus stílusban épült. A tervező a jogrendszer és az igazságszolgáltatás történelmi korokon átívelő szerepét az antik formavilág, az ókori jelképrendszer felidézésével jeleníti meg az építmény művészi részleteiben.

A nyílt nap résztvevői vezetett sétáinkon megtekinthetik Justitia monumentális, 12 tonnás szobrát, a Kúria Dísztermét és tárgyalótermeit, illetve jubileumi kiállításunkat. A háznézést játékos kvízzel zárjuk, a gyerekeket pedig 6 állomásos Kúriai próbatételre hívjuk! Ezen a különleges napon lehetőség nyílik bepillantani abba a helyiségbe, ahol a tárgyalások előtt a fogvatartottakat őrzik, és a bírósági perek atmoszféráját is megidézzük egy-egy perszimulációs játékkal.