A Vértesi Natúrpark látogatóközpontjába invitáljuk az érdeklődőket, amelyet a Pro Vértes működtet.

A csákvári Esterházy-kastélyt és parkját a magyar kertművészet egyik legjelesebb alkotásaként tartják számon. A klasszicista stílusban épült kastélyt és parkját gróf galántai Esterházy János főispán 1760 és 1765 között kezdte el építtetni. A csaknem kilenc hektáros Geszner-park - egy kétoldali 1 km-es fasorral összekötve - ennek az angol parknak szerves része, 1815-ben már találkozhatunk a két parkrészletet összekötő ún. Friedens-alléval. A Külső-majorban (mai nevén Geszner-parkban) 1791-ben már egy díszes térkép „Mola” felirata jelzi az elkészült völgyzárógátas tavat, alatta a malommal. 1825 táján a malom alapjaira épült fel az ún. „Swaici lak”, a mai Geszner-ház, mely nevét egy svájci-német költőről – Salomon Gessnerről kapta. Az épületet és idilli tájképi stílusú parkjáta a gróf Esterházy család hosszú időn keresztül pihenőhelyként használta. A területen kertészeti egység, az épületben képtár és könyvtár is működött.

A II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelő Geszner-ház az 50-es években teljesen elpusztult. A helyszínt 1996-ban vásárolta meg a Pro Vértes Közalapítvány, s itt építette fel a térség és a Vértesi Natúrpark természettudományos és turisztikai központjaként a Geszner-házat ma ismert formájában. Mai megjelenésében ugyan felismerhetők az egykori arányok s formák, de főként szellemiségében őrzi azt a kulturális és közösségi funkciót, melyet ugyan megváltozott tartalommal, de betölt ma is.

A Park, mely műemléki környezet, 2020-ban nagy rekonstrukción esett át. A korabeli tájképi park stílusjegyeit megtartva, de a mai kor igényeit adaptálva mutatja be, miként tudnánk regenerálni természeti környezetünket, melyben valamennyi élőlény - ember-állat-növény-gomba - a kölcsönös nagylelkűség szemléletében harmonikus közösségben él.

A helyszín egykori birtokosai, az Esterházy család több tekintetben is természetközeli életmódot folytatott, ami jelen korunk megváltozott klímájában is követendő példaként szolgál. A Pro Vértes ennek szellemiségében kiemelt programjaként foglalkozik a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésével. A vezetett séta során ezekről a régi s az új innovatív klíma-adaptív kertépítészeti, környezetalakítási módszerekről is hallhatnak a látogatók.

Az épület bejárása során nemcsak az épület történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem az épületben működő természettudományi kiállítással és a Geszner-parkkal is. A Park kultúrtörténeti és természeti értékeit tanösvény is bemutatja.