Az érdeklődők óránként vezetett séta keretében tekinthetik meg a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termét, könyvtárát és bíróságtörténeti kiállításait.

A Hauszmann Alajos által tervezett, az Alkotmány, a Nagy Ignác, a Markó és a Bihari János utcák által határolt épületet – a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Objektumának közös otthonát – 1890. július 14-én adták át a használatnak. A 113 évvel később, 2003-ban műemlékké nyilvánított palotát maga Ferenc József is számos dicsérő jelzővel illette.  Legdíszesebb tárgyalója az úgynevezett esküdtszéki terem, amely ma is őrzi eredeti formáját. A tárgyaló legfőbb dísze Feszty Árpád hat táblaképe.

Ehelyütt fontos megemlíteni azt is, hogy az FT könyvtárának kiállítószekrényében megtekinthető az 1822-ben Werbőczy István neve alatt megjelent magyar törvénytár, a Corpus Iuris Hungarici, amely a könyvtár legrégebbi kötete.

Idén második alkalommal tekinthetik meg az érdeklődők a Fővárosi Törvényszék legújabb kiállítását, amelynek központi témája egy közel száz évvel ezelőtt, 1925 januárjában Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége által elkövetett „darabolós gyilkosság”.  Az áldozat a városszerte ismert és tisztelt budapesti polgár, Kodelka Ferenc jómódú hentesmester – nagyszámú húsbolt és számos vágóhíd tulajdonosa – volt. Halálának körülményei, az elkövetőkhöz fűződő viszonya, valamint a Léderer-házaspár zavaros ügyei igencsak felkeltették a kortárs közvélemény érdeklődését. Az úgynevezett Kodelka-ügy egyszerre adott témát a pop- és a magas kultúra területén alkotóknak. A korabeli kuplé – „Lédererné mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába!” – bizarr szövege, a nem kevésbé hátborzongató Syrius-feldolgozás hangzásvilága az 1970-es évek első felében, valamint Szász János filmes adaptációi – ld. Léderer-ügy (1985), A hentes, a kurva és a félszemű (2017) – mind-mind azt mutatják, hogy a tiszazugi arzénes asszonyokhoz hasonlóan Lédererék is túlélték a halálukat. Lédererné például nem csupán szimbolikusan, hanem valójában is túlélte, hiszen bár a Fővárosi Törvényszék jogelődje, a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék elsőfokon halálbüntetésre ítélte a 32 éves asszonyt, a különböző eljárások lezárultával az ítélőtábla végülis fegyházbüntetéssel sújtotta a nőt.

A kiállítás egyik legfőbb különlegessége, hogy a jogtörténet és az igazságszolgáltatás története iránt érdeklődők a Léderer-ügy bírósági iratanyagának meghatározó részét digitalizált formában, könnyen áttekinthető módon tanulmányozhatják.