A Kulturális Örökség Napjai keretén belül tekinthető meg az albertirsai Ybl, azaz Szapáry kápolna valamint az egykori zsinagóga, mai nevén Művészetek Háza.

Szapáry kápolna: Az építészeti stílusában a fóti templomra emlékeztető kápolnát 1859-ben gróf Szapáry Ferenc építtette hőn szeretett lánya, Szapáry Rozália emlékére, aki 17 évesen elhunyt; emiatt ismerik az épületet Rozália-kápolnaként.

A kápolna belseje három részből áll, a középső része keresztboltíves. Az oltáron nagy fehér márvány kereszt található, a szentélyből félköríves ajtók nyílnak a sekrestyébe és az altemplomba. Csillagos égbolt című belső freskója Lotz Károly keze munkáját dicséri. Az alagsorban található kripta egy helyiségből áll, a szarkofágokat két oldalon falazták be.

A kápolna a Szapáry család temetkezési helye volt egészen a második világháborúig, amikor is a családnak el kellett hagynia Albertirsát. A kápolna 22 családtagnak adott végső nyughelyet, köztük Szapáry Lászlónak (1831–1883), aki a Katonai Mária Terézia Rend lovagja volt.

Az épület 1945 után pusztulásnak indult, a kriptában lévő sírokat többször feltörték. A mostani rekonstrukciót megelőzően, 2002-ben a magyar állam, valamint 2014-ben a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával újították fel.

2022-ben újabb felújításon esett át, a megújult kápolnát Beer Miklós nyugalmazott váci püspök áldotta meg. A Szapáry család képviseletében Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, jelenlegi elnöki főtanácsadója, volt washingtoni nagykövet is jelen volt az eseményen.

Városunk "ékszerdoboza" e kis kápolna.

2024.szeptember 21. 10.00-12.00- ig látogatható.

Művészetek Háza- Zsinagóga:

A Hunyadi utca 7. szám alatt található. Az 1800- as évek legelején épült, stílusát tekintve: klasszicizáló késő barokk, ortodox elrendezéssel, ÉK-D-NY-i tájolással. A mennyezetet kék alapon arany csillagos festés borítja, mely a világ teremtésének a jelképe. Ornamentális díszítés látható a mennyezeten, melyről két szép csillár lógott.  A karzat geometrikus díszítésű.

Középen állt egykor a fehérre mázolt tóraszekrény, és a frigyszekrény felett a falra festett függöny, a padló faburkolat volt eredetileg.

A karzati részen az asszonyok imádkoztak, énekeltek, a férfiak a lenti részen foglaltak helyet. A karzat felett található az épület legszebb stukkója.

Amint belépünk az épületbe, jobb kéz felé volt egykor a rituális kézmosó, majd a gyönyörű fa ajtón áthaladva, szintén jobb kéz felé az alamizsnagyűjtő persely, ami helyett már egy üveg burkolat mögött kő darabokat láthatunk, emlékezve azokra a családokra, személyekre, akik életüket vesztették. Középen állt a bima, a tóraolvasó asztal, vele szemben a keleti falnál az előimádkozó állvány a lépcsős emelvénnyel, és a tórafülke, a frigyszekrény, mellette a rabbi helye volt, másik oldalán pedig az előimádkozó asztal.

A zsidó közösség vezető rabbija: Büchler Zsigmond volt,- közel 50 éven át-, aki helytörténeti kutatásokat is végzett, munkájához Móra Ferenchez intézett kérdéseket, melyre válaszleveleket kapott.

A deportálások után kb. 20 fővel rendelkezett a közösség. Megszűnt zsinagógaként létezni, sok évig raktárként és magtárként működött, galambok lakták.

Felújítása 2017 tavaszán fejeződőtt be pályázati úton.

 Koncertek, kiállítások, kulturális események helyszínéül szolgál.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

2024.szeptember 21. 13.00-15.00- ig látogatható.