Budavári Királyi Palota

Budavár az Árpád-kortól kezdve az ország politikai, gazdasági és kulturális központjává, később a mindenkori uralkodók székhelyévé vált. A vár 1242 után épült ki, királyi székhellyé I. Nagy Lajos uralkodása alatt lett. Mátyás király reneszánsz udvara európai hírű volt. A fejlődésnek a török hódoltság időszaka vetett véget, 1541-ben az oszmán-török haderő bevette Buda várát. 1686-ban, a visszavétel során a vár komoly károkat szenvedett, a megmaradt épületek jelentős részét pedig tűzvész pusztította el. A helyreállítás építészeti világa a barokk kort képviseli. A középkori királyi palota helyén kétemeletes rezidencia épült 1719-ben, melyet Mária Terézia 1741-ben díszes barokk palotává bővíttetett. A palota reprezentatív építkezései 1890-ben kezdődtek meg. Ybl Miklós tervei alapján az épületet nyugat felé bővítették, 1891-ben Hauszmann Alajos megépítette a III. Károly és Mária Terézia féle palota épülettömbjének tükörképét. Az építkezés 1905-re fejeződött be. A II. világháború során a Budavári Palota nagy része megsemmisült. Az újjáépítéseket követően a palotába közgyűjtemények költöztek. 2019-től a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújul a Budavári Palota.

Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum

Az egykori királyi palota Gellért-hegy felőli szárnyában található. A Vármúzeumban megtekinthető a Budavári Palota, a Mátyás-templom, a koronaőri laktanya, a domonkosrendi szerzetesek Szent Miklós-templomának középkori leleteit, szobor- és épülettöredékeit bemutató állandó kiállítás. A látogatók bejárhatják a középkori palota helyreállított termeit, az egykori várkápolnát és gótikus termet, megtekinthetik a magyar középkori történelem kincseit: a magyar Anjou-címeres selyemkárpitot, gótikus szoborleletek több száz töredékét, valamint a Mátyás király palotáját díszítő márvány kőfaragványokat.