A szolnoki Vármegyeháza a térség épített örökségének egyik meghatározó eleme. Eredetileg is azzal a céllal épült, hogy a megyei közigazgatás központja legyen. A három különböző egységből összekapcsolt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876-ban jött létre, központjául pedig a törvényhozás Szolnokot tette meg. Az eklektikus stílusú székházat Benkó Károly tervei alapján 1878-ban, egy év alatt építették fel.

Az épület szabadon álló, mind a négy oldalán utcával határolt, egyemeletes, alápincézett, egy udvart és több világítóudvart magába foglaló, téglalap alaprajzú. Északi főhomlokzatán hangsúlyos, árkádos, loggiás középrizalit, attikáján két allegorikus alak között Jász-Nagykun-Szolnok  megye  címerével,  valamint  az  oldalhomlokzatokon  timpanonnal lezárt középrizalitok. A déli homlokzat 1926-ban készült, építésze Zombory Lajos. Nyugati homlokzatának emeleteit egy 20. század második felében épült híd köti össze az utca túloldalán álló épülettel. Az épületet Benkó Károly műépítész tervezte, az építési munkálatokat Pucher József építész irányította.