Kezdetek
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján - melyet a spanyolországi Granadában tartottak 1985. október 3-án - Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a "Nyitott Kapuk Napját".
A granadai ülés után az Európa Tanács lépéseket tett a mozgalom beindítására. A különböző kezdeményezéseket összefogta, ezáltal is erősítve a köztük lévő kohéziót és a mozgalom nemzetközi jellegét. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat.
Az esemény megszervezésének és gyakorlati végrehajtásának felelősségét egy nemzetközi koordinációs irodára bízta. Ezt a központi szervezési feladatot 1991-től 1994-ig a hollandiai székhelyű Stichting Open Monumentendag végezte, majd 1994-ben átvette a belga King Baudouin Foundation. 2001-től a portugál Centro Nacional de Cultura végzi a koordinációs teendőket.
Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára - amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: "Európa, közös örökségünk" - az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 50 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.
Az esemény megvalósítását minden országban nemzeti koordinátorok fogják össze, akiknek a munkáját rendszerint helyi szervezők, aktivisták, civil szervezetek képviselői segítik. Ezek a támogatók a műemlékvédelem, a helytörténet, az építészet, a közművelődés és az idegenforgalom területét képviselik. A nemzeti koordinátorok minden évben találkoznak az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban, hogy elmondják szervezési tapasztalataikat, javaslataikat, ezzel is segítve egymást a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében.
Célok
Az 1984-ben megfogalmazott gondolat - hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára - az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:
- megismertetni, közelebb vinni az európai polgárokat kulturális örökségükhöz,
felhívni a figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére (különös tekintettel a veszélyeztetett emlékekre), - lehetővé tenni számukra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére,
- más közösségek kulturális értékeinek, műemlékeinek megismertetése, felfedezése,
- tudatosságnövelő tevékenység (sikere növeli azoknak a magán- és közintézményeknek az elismertségét, presztízsét, amelyek az örökség védelmével és bemutatásával foglalkoznak),
- a látogatók megismertetése különböző kulturális intézmények tevékenységével,
- sokkal nyitottabb viselkedés előmozdítása és így hatékonyabb ellenállás a szélsőségekkel (nácizmus, idegengyűlölet, intolerancia) szemben,
- a lakóhelyhez, országhoz való kötődés, az azonosságtudat erősítése, kulcsszerep az identitás-keresésben és a kollektív tudat erősítésében.
Az a cél tehát, hogy a rendezvény egyfajta mozgósító akció legyen, mely a polgárokban erősíti a kulturális örökség megóvásának igényét. Egy kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is.
Alapelvek, javaslatok
Annak érdekében, hogy az Európa Tanács harmonizálja az egyes országok (régiók) tevékenységét, valamint egyesítse őket egy egységes zászló alatt, számos hasznos ajánlást és a rendezvény sikerességét elősegítő javaslatot határoztak meg 1991-ben Strasbourgban az Európai Örökség Napok nemzeti koordinátorainak konferenciáján.
Ilyen alapelvek és javaslatok:
- A rendezvény lehetőleg minden évben szeptemberben harmadik hétvégéjén legyen.
- Díjtalan belépés biztosítása.
- A programhoz való csatlakozás bármelyik épület/helyszín számára nyitott.
- Az épületek megnyitása, a vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, mely a kezdeményezők szabad döntésére van bízva.
- Minden résztvevő országnak a hivatalos "Európai Örökség Napok" címet kell adnia a programnak. Azoknak az országoknak, melyek már 1991 előtt útjára indítottak hasonló eseményt - természetesen - más néven (Nyitott Kapuk), világosan jelezniük kell, hogy az ő eseményük az Európai Örökség Napok része.
- A rendezvény hivatalos logójának lehetőség szerint szerepelnie kell minden, az eseményt népszerűsítő kiadványon.
- Az Európai Örökség Napok hivatalos zászlóját az esemény alatt minden olyan épületre ki kell tűzni, amely nyitva áll a nyilvánosság előtt.
- A megnyitandó épület bejáratánál az erre a célra ingyenesen igényelhető plakátot javasolt elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a nyitva tartás és vezetések pontos időpontját. A plakátra ezeken kívül bármilyen további figyelemfelkeltő, tájékoztató anyag kerülhet.
- Lehetőleg olyan műemlékek, emlékhelyek szerepeljenek a programban, amelyek egyébként nem látogathatók a nagyközönség számára.
- Az év közben is nyitva tartó helyszínek/épületek vonzóbbá válhatnak a látogatók számára, ha külön programokkal, kiállításokkal, tárlatvezetéssel, koncertekkel, előadásokkal készülnek erre a hétvégére.
- Érdemes az épületek bemutatására (lehetőleg szakképzett) vezetőről gondoskodni.
- Hasznos lehet, ha a látogatók írásos, esetleg rajz- vagy fotóillusztrációval ellátott információs anyagot kapnak a helyszínről/épületről. A rendezvény alkalmából lehetőség van kapcsolódó értékesebb kiadványok árusítására is.
- Az Európai Örökség Napok programja gondoskodhat speciális tevékenységek megszervezéséről, bevonva a széles nyilvánosságot és különösen az iskoláskorú fiatalságot.
- Érdemes gondolni a testvér településekkel közös vagy párhuzamos programok szervezésére, sőt, a nemzetközi együttműködés lehetőségeire is.
- Nagy érdeklődésre tarthat számot tematikus és/vagy a kisebb területeket szakszerű vezetéssel bemutató séták szervezése pl. építészek, művészettörténészek, helytörténeti körök bevonásával.
- Ajánlott minden évben egy-egy központi téma (pl. valamilyen évfordulóhoz kapcsolódó aktualitás) kijelölése, mely a rendezvény vezérfonalává válhat.
- Célszerű a látogatható épületek/helyszínek listáját már hetekkel az Európai Örökségi Napok hétvégéje előtt, mint fontos helyi eseményt a helyi nyomtatott és elektronikus médiában megjelentetni.
- Ahol megoldható, biztosítani kell a mozgáskorlátozottak közlekedési lehetőségét is.
A fenti elvek helytállóak a magyarországi helyzetre vetítve is - jóllehet nem kőbe vésett szabályok -, mivel az ingyenes belépés, az idegenvezetés fontossága, az épület zászlóval és plakáttal való megjelölése, az írott és elektronikus média minél szélesebb körű tájékoztatása, a közönség mozgósítása egyrészt a hazai sajátosságoknak megfelelően, másrészt az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban tanult módszerekkel kiegészítve történik.
A KÖN Magyarországon
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát (akkori nevén Országos Műemlékvédelmi Hivatal Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát), hogy szervezze meg a rendezvényt. Ezt a koordináló munkát azóta is a hazai műemlék- és örökségvédelem központi intézménye végzi. Hangsúlyozandó tehát, hogy a nemzeti koordinátorok, mint ahogy nevükben is szerepel, csak koordinálják az eseményt, az igazán nagy feladat az objektumok tulajdonosaira, működtetőire, kezelőire hárul, mivel ők vállalják, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegyék értékes, szép épületeiket, gyűjteményeiket.
Jóllehet az alapelvek között csupán ajánlásként szerepel minden évben egy-egy központi téma előtérbe helyezése, hazánk 1999 óta kiemelten él ezzel a figyelemfelkeltő lehetőséggel. Célja ezzel, hogy a nyilvánosság érdeklődését a kultúra, művelődés, építészet különböző szegmenseire irányítsa és a társadalom eltérő érdeklődésű rétegeit minél nagyobb létszámban mozgósítsa. A szervezők minden évben körültekintő módon, megfontoltan igyekeznek kiválasztani a központi témát oly módon, hogy az kapcsolódjék valamilyen országos évfordulóhoz, ünnephez.
Évek során alakult ki az a gyakorlat is, - a központi téma szellemiségéhez igazodva - hogy lehetőleg egyik évben a főváros, másikban egy vidéki település legyen az országos megnyitó ünnepség helyszíne.