„A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!”
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiáról:
1808-ban született döntés a magyar nyelvű honvédtisztképzés létrehozásáról és a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia felállításáról. Az Akadémia névadója nem volt más, mint I. Ferenc császár harmadik felesége Habsburg Estei Mária Ludovika Beatrix, aki ötvenezer forintos koronázási ajándékát ajánlotta fel az intézmény felállítására. Ez ma 200-250 millió forintos összegnek felelne meg. A magyar nyelvű katonai tisztképzés létrehozása egységbe kovácsolta az egész nemzetet. Példátlan méretű közadakozás kezdődött, amelynek eredményeként több mint négyszer annyi felajánlás érkezett, mint amennyi a tudományos akadémia megvalósítására. Összesen 995 100 forint gyűlt össze, amely ma kb. 4 milliárd forintnak felel meg. A 237 adományozó nevét törvénybe foglalták. Nemcsak magánszemélyek, hanem az egyházi közösségek és a vármegyék is összefogtak a Ludovika megépítésére. Erről a nemes gesztusról az épület udvarán található címersorozat is megemlékezik.
József nádor 1830-ban tette le az épület alapkövét. Az építkezést Pollack Mihály klasszicista tervei alapján kezdték el és 1836-ban fejezték be. A tisztképzés azonban nem indulhatott el, mivel a császári kormányzatnak és az udvari haditanácsnak mindig sikerült akadályt gördítenie a Ludoviceum működésének megkezdése elé. Az épület éveken keresztül üresen állt. 1838-ban a nagy pesti árvíz után árvízkárosultakat szállásoltak el benne, és ide menekítették a Nemzeti Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. A katonai oktatás megszervezését végül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kezdték meg a Ludovikán. A Magyar Hadi Főtanoda megnyitására 1849. január 7-én ünnepélyes keretek között került sor, de működését a Pest- Budát megszálló osztrák katonai hatóságok tíz nappal később betiltották, felszerelését lefoglalták, az épületet pedig katonai kórházzá alakították át. 1867- ben az osztrák–magyar kiegyezés tette lehetővé a véderőtörvény alapján felállítandó Magyar Királyi Honvédség tisztjeinek képzését. A Ludovika Akadémia 1872-ben megkezdte tényleges működését, majd néhány év alatt a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú felsőfokú tanintézetté vált. Ettől kezdve a mindenkori magyar haderő legkiválóbb tisztjei oktatták és nevelték a leendő honvédeket.
Az első világháborút követően a trianoni békediktátum tiltásai értelmében a Ludovika Akadémia maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül. Az intézmény 1945. április 25-éig működött. Ezt követően az épületet évtizedeken keresztül az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei foglalták el, valamint itt helyezték el a korábban szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeumot is.
Magyarország Kormánya 2012 májusában döntött a Ludovika történelmi épületegyüttesének felújításáról, valamint az Orczy-park megújításáról, hogy méltó, egységes elhelyezést biztosítson a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára. A Ludovika Campus Projekt fejlesztése a Pollack Mihály által tervezett klasszicista főépület rekonstrukciójával vette kezdetét. A felújítás 2014 tavaszára befejeződött, a megújult épületet március 31-én vette birtokba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Ludovika Történeti Kiállításról:
2022-ben, a Nemzeti Honvédtisztképzés 150. évfordulójára nyílt meg a Ludovika Történeti Kiállítás a Ludovika Campus Szárnyépületében.
Az interaktív kiállítás célja bemutatni a Ludovika Akadémia izgalmas történetét a látogatói csoportok számára. Az Akadémia képzésének céljai között mindig szerepelt, hogy az intézmény hazájukat szerető, vallásos, megbízható, alárendeltjeikről gondoskodó, lovagias gondolkodású tiszteket bocsásson ki falai közül. Mindezek mellett a képzés jelentős szerepet szánt a társasági és kulturális nevelésnek is. A tanórákon táncolni, énekelni, vívni és lovagolni is tanultak a tisztjelöltek, megismerkedtek a művészetek majd’ minden ágával, és a hadtudományon kívül más tudományterületekkel is.
A kiállítás nyelve magyar és angol.
