Mesebeli kicsi ház áll a Bécsi utcában, ahol egykor pékmesterek nemzedékei készítették a kenyeret, sültek a kemencében a cipók, készültek a fagyik és sütemények. Az egykori külvárosi területeket őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be, a Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva a mai napig érezni lehet a hajdanvolt gazda negyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pék-ház, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal.

A Soproni Múzeum bécsi utcai kiállításának otthont adó épület helyén már a XVI. században pékműhely állt. A ház első ismert pékmester tulajdonosa Joachim Hübner volt az 1686-1699 közötti időszakban. Az utolsó tulajdonos halála után, 1972-ben a város a berendezések helyszínen történő megtartásával nyitotta meg a kiállítást.A pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztő ládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkakezdésre. A hajdani lisztraktárat a XIX. század végén – a vasárnapi séta és a délutáni beszélgetés kívánalmainak megfelelően – cukrászműhellyé alakítottak át. Az éjszakai munka rövid pihenői alatt sem mehetett messze a mester a műhelytől, ezért egy kis szunyókálásra külön deszkakamrát választottak le.

A pékcsalád lakásába a boltozatos kaputól jobbra jutunk be. A két kisméretű szoba és konyha berendezése a XIX. század végi iparos-gazdapolgár család életmódját, lakáskultúráját mutatja be. A mesteremberek mindig rendelkeztek pár négyszögöl szőlővel és kereset kiegészítésként borméréssel is foglalkoztak, erre utal a kapubejárat alatt a kecskelábú asztal és a hosszú padok.

Vasárnap tárlatvezetéssel egybekötött Storno-konyha blog gasztroworkshop várja az érdeklődőket, amelyre a kuslics.katalin@sopronimuzeum.hu e-mail címen regisztrálhatnak.