Az ókori kereskedelmi utak, elsősorban a Selyemút és az indiai Északi-út kereszteződésében fekvő Gandhára a történelmi India északnyugati határán, a mai Pakisztán északi részén terült el, így számos kultúra olvasztótégelyévé vált. Az ókori Gandhára térsége egyedülálló jelentőségű a buddhista művészetben és a buddhizmus ázsiai elterjedésében. Az i.sz. 1–6. században ebben a hegyek között meghúzódó országban sajátos, hellenisztikus buddhista szobrászat virágzott, melynek gyökerei a Nagy Sándor hódításai nyomán itt kialakult indogörög királyságok kultúrájára vezethetők vissza. A világvallás alapítóját, a Buddhát ekkor ábrázolták először emberi alakban.

A budapesti Hopp Múzeum nyolcvanegy gandhárai szobrászati alkotást őriz, egész szobrokat és töredékeket, több kiemelkedő szépségű, elsőrangú műalkotást. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940), a múzeum második alapítójaként emlegetett magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedőnek az adománya. A gyűjtemény egésze kiválóan reprezentálja a Magyarországon kevéssé ismert gandhárai buddhista művészetet, amely most szakkatalógus formájában, a térség történelmi hátterét, művészettörténeti jelentőségét és a szobrok készítéstechnikáját bemutató tanulmányokkal kiegészülve mindenki számára elérhetővé válik.

A Hopp Múzeum gandhárai gyűjteménye a szakkatalóguson túl 2024–2025-ben kiállítás formájában is megismerhető.

A kiállítás ezen a napon is belépődíj ellenében látogatható!

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!