„A múlt idők vadászata”

Természeti és vadászati képek az Érseki Könyvtárban

Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek
18. századi barokk olvasótermében tekinthető meg.

„Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát,
amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég
madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul
adok. Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a
hatodik nap.” (Ter 1,29-31)
A Biblia teremtéstörténete tanúskodik arról, hogy milyen gazdag világgal ajándékozta meg
Isten az embert. Itt olvasható, hogy a harmadik napon a növények, az 5–6. napon az állatok és
az ember teremtése történt. Isten az embernek ajándékozta a teremtett világot. Elmondta,
hogyan éljen benne, hogyan használja felelősséggel. A kiállítás bevezető részében a könyvtár
Biblia gyűjteményéből válogatva 15-16. századi fametszetek jelenítik meg a Teremtés
könyvének leírásait. A Nürnbergi Krónika, vagy Schedel-krónika (Nürnberg: Anton
Koberger, 1493.), a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve. A
krónikában 1809 fametszet található, amelyeket Michael Wolgemut (Dürer mestere) és
Wilhelm Pleydenwurff készített. A Világkrónika mellett Anton Koberger lyoni Bibliájának
(1512) hatnapos teremtés metszetei még a középkori kódexek illusztrációit követik. A bibliai
képek mellett számos növény és állatábrázolás egészíti ki a teremtett világ bemutatását. A
legrégebbi ábrázolások egy 13. századi kódex iniciáléiban láthatók. A pergamenkódexet János
scriptor másolta IX. Lajos francia király idejében Párizsban valószínűleg 1250-ben. A
kéziratban számos aranyalapú, növényi, rendhagyó groteszk állatdíszítésű kis iniciálét
találunk. Petrus de Crescentius (1233-1321) olasz tudós fő munkája a Ruralia commoda
elsősorban mezőgazdasággal és a növénytannal foglalkozik. Az 1431-ben másolt kódexet
tollrajzos, filigrándíszes iniciálék díszítik. A barokk korból Johann Jacob Scheuchzer (1672-
1733) svájci orvos, természettudós Physica Sacra című műve (Ulm, 1735) illusztrált bibliai
természetrajz, közel ezer rézmetszettel illusztrálva.
Konrad von Megenberg (1307-1378) a középkori orvoslás egyik legeredményesebb alakja.
Több kötetnyi receptgyűjtemény és természettudományi enciklopédia szerzője. Megenberg
korábbi művek felhasználásával írta meg az első német nyelvű természetrajzi munkát.
Hierarchikus rendben tárgyalja az élő és élettelen természet alkotóelemeit az embertől a
csodalényekig. A középkorban igen népszerű mű a természet furcsaságairól sok babonás
nézetet és csodás képtelenséget terjesztett. A természetet leíró korai tudományos művek közül
kiemelkedik Conrad Gesner (16. sz.) svájci orvos és természettudós összefoglalása. Gesner
korának állatokról, növényekről felhalmozott információit rendszerezte. Ötkötetes műve, a
Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít. A több részben megjelent
monumentális munka fametszetei nagyban hozzájárultak pontos adatok rögzítéséhez és végső
soron lehetővé tették a tudományos állat- és növénytan kifejlődését. Ulysses Aldrovandi
itáliai reneszánsz természettudós és orvos, hatalmas, 14 fólió kötetben megjelent műveivel,
óriási hatást gyakorolt az európai, késő-reneszánsz természettudományra. Georges Louis
Leclerc de Buffon (1707-1788) francia természettudós legnagyobb munkája a Histoire
Naturelle, générale című összefoglalása. A Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az
ember, a négylábú állatok, a madarak és az ásványok természetrajzát tartalmazza. Rembert
Dodoens (1517-1585) németalföldi orvos, botanikus több könyvet írt, amelyekben számos
növényfajtát, elsősorban gyógynövényeket írt le nagy részletességgel. Ezek hosszú ideig alapműnek számítottak. Carolus Clusius (1526-1609) kora legnagyobb botanikusa. Rariorum
plantarum historia - Ritka növények leírása - című művének első része az osztrák, spanyol,
tengerentúli, kerti növényfajokon kívül a Magyarországon megfigyelt gombák jegyzékét is
tartalmazza magyar, német nyelven.
A vadászat az ókorban és a középkorban is az irodalom és művészet egyik fő tématerülete
maradt. Olyan nagy gondolkodók értekeztek a vadászatról, mint Szókratész, Platón, az első
vadászkönyv írása Xenophón nevéhez köthető. A görög mitológiai történetekben is többször
olvashatunk vadászatokról, leginkább a római költők, írók elbeszélései alapján ismerjük
ezeket a történeteket, leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság
Metamorphoses (Átváltozások) című műve. A rómaiak Dianát tisztelték a vadászat
istennőjeként, s a görög hatás érvényesülésekor fedezték fel benne Artemiszt, a termékenység
istennőjét, így vált a vadászok oltalmazójává is. A kiállított kötetek között látható Oppianosz
(Kr.e 149) görög szerző tankölteménye – a Künégétika –a vadászathoz szükséges
eszközökről, nevezetesebb vadászokról, a vadállatok életmódjáról, tulajdonságairól s a
vadászatok fajtáiról szól. A könyvtár őrzi a mű becses első kiadását (Velence: Aldus
Manutius, 1517).
Jacques Du Fouilloux (1519-1580) híres vadászkönyvét IX. Károly francia királynak
ajánlotta. A mű 1699-es prágai kiadása az állatok szokásainak megfigyelésével kiegészítve,
képes illusztrációkkal, rézmetszetekkel gazdagon illusztrálva jelent meg. Heinrich Wilhelm
Döbel (1699 -1759) német vadász és erdész, vadászati és erdészeti írások szerzője.
Neueröffnete Jäger-Practica c. műve (Lipcse, 1754) nagy jelentőségű a kora újkori német
nyelvű, magyar vonatkozással is bíró erdészeti és vadászati szakmunkák között.
A kiállításban helyet kaptak a 19-20. századi vadászirodalom látványos dokumentumai is.
Emil Holub cseh orvos, térképész és Teleki Sámuel gróf afrikai felfedező expedíciójának
beszámolói. József főhercegnek, az „Első Magyar Vadász”-nak Erdei magány és egyéb
vadásztörténetek című 1913-ban kiadott könyve, amely egy csapásra a korszak elismert
vadászírói közé emelte. A gemenci érseki vadászlakot 1927-ben gróf Zichy Gyula érsek
építtette. Könyvtárunk muzeális fotógyűjteményéből gemenci erdőrészlet, az érseki vadászház
korabeli képe, valamint az egykori érseki uradalmi erdészek, vadászok csoportképe is látható.
A kiállított képes albumok között Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű
sorozata, Michael Bernhard Valentini és Carl Linné természettudósok növényekről, állatokról
írt összefoglalásai, Albrecht Dürer, Hans Holbein vadászatokat ábrázoló metszetei és még
számos könyvtörténeti ritkaság mutatja be a vadászat kultúrtörténetét.