Előadó: Krajcsír Lukács

Christopher Nolan 2023-as Oppenheimer című filmje ismét szembesítette és elgondolkodtatta a világot nemcsak az atombomba megszületésének körülményeiről és kérdéseiről, hanem annak az emberi történelemre gyakorolt hatásáról, köztük a hidegháború fegyverkezési és elrettentési politikájáról. Bár a film az orosz-ukrán háború aktualitása miatt (is) ismét felszínre hozta a mélyen gyökeredző félelmet az atombombáktól, valójában az emberiség évtizedeken át kénytelen volt a nukleáris háború (rém)képének sötét árnyékában élni. Ez pedig óhatatlanul is rajta hagyta a nyomát a filmművészeten is, amely megpróbálta közérthetően és nem egy esetben elrettentő céllal megjeleníteni az atombombák bevetéséhez vezető politikai-katonai döntések logikai és okozati láncolatát, valamint annak szörnyű következményeit. Kezdetben a filmrendezők mennyire vették komolyan az atombombák jelentette fenyegetést? Befolyásolták-e ezek a filmek az államfők politikáját és a hidegháború menetét? Vajon melyikből volt több: a szatirikus hangvételű „akasztófahumoros” alkotásokból vagy a horror eszközeivel egyáltalán nem spóroló „hiperrealista” művekből? Az angolszászokon kívül melyik ország stúdiói nyúltak szívesen a témához? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ az előadás, amely az 1947-es Vég kezdetétől egészen a 2023-as Oppenheimerig bezárólag, kivágott részletekkel és történészi magyarázatokkal ismerteti a téma legfontosabb filmjeit.