Előadók: Csutorás Ferenc, Pap Péter István

Vajon milyen hatással volt a szocializmus (és a korszak állambiztonsága) arra, hogy ma éppen milyen ízű, illatú bikavért töltenek palackba az egri gazdák? Mennyiben határozza meg napjaink egri borvidékének lehetőségeit az 1945 és 1989 közti időszak öröksége? Csutorás Ferenc gyakorló egri bortermelőt, és Pap Péter István jelenkori magyar történelemmel és szocializmussal foglalkozó történészt régóta foglalkoztatják ezek a kérdések, melynek nyomán 2021-ben – Szilágyi Réka borkultúra-szakértővel közösen – könyvet is írtak az egri bikavér történetéről, amelyben hangsúlyosan megjelenik a szocializmus időszaka is. A könyvhöz kapcsolódó kutatásaikra épülő, képekkel illusztrált előadásukban a bikavér, és tágabban az egri vörösbor történetének kérdéseit fogják érinteni, a szocialista agrármodernizáció, a tsz szervezés, a helyi társadalom „paraszttalanítása”, a magántermelői-családi tradíciók folytonossága és megszakítottága, a turizmus, az állambiztonsági iratok, a T-lakások, a korabeli exportpiacok, az ipari kémkedés, illetve a szőlő- és borminőség szempontjából.

Az egyházi tulajdonú földbirtok által dominált, a filoxérajárvány utáni lassú rekonstrukciós folyamat végéhez érő egri borvidék 1945-ben teli volt reményekkel, azonban 1989-re nehezen kezelhető helyzetbe került. A korszak elején sok-sok szándék és elképzelés fonta keresztül a bortermelők jövőképét, a korszak végére a hatalmasra duzzadt borkombinát (Egervin) csődeljárása rántotta magával a reményeket. Magánhagyatéki és levéltári iratok, sajtóforrások, borlapok és árlisták, interjúk, állambiztonsági dossziék (!) és a bortermelő személyes napi tapasztalatai alapján mások mellett szó lesz arról, hogy: milyen helyzetben érte az egri borvidéket az 1945-ös földreform; hogyan engedte, majd hogyan akadályozta a helyi hatalom a II. világháború előtti szakembergárda kibontakozását; hogyan élt tovább az egyházi gazdálkodás tradíciója a szőlőművelésben; hogyan zajlott le a borvidék szőlőművelésének és a borvidéki bormárkáknak egységesítése. Legtágabb összefüggésben pedig arról, hogy melyek voltak a korabeli társadalmi és politikai képzeletben és tervekben „szocialista modernizáció” alapjai és kiindulópontjai, és hogy ez a szocialista modernizáció milyen eszközökkel és miként hatott arra, ami végül a poharunkba kerül(t).