Barangolás Debrecen egyik legősibb városrészén, Szentlászlófalván régi cívis házak, kézműves műhelyek és beszédes utcanevek nyomában. A sétán nemcsak a debreceni óváros történetét, hely- és kultúrtörténeti érdekességeit ismerhetjük meg, de megidézzük a városrész szülötte, Térey János költő-író emlékeit is a Termann hagyatéka és a Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai című önéletrajzi írásain keresztül, melyek segítségével személyesebb képet kaphatunk a városrészről.

„Szentlászlófalva a középkorban amolyan rendszertelen beépítésű góc volt, a szomszédaihoz hasonló, amőbás halmazfalu… Ezen a kisimuló utcahálózatú részen, az Országzászló mögött húzódik a japánakácokkal szegélyezett Kétmalom utca is, ahol felnőttem… A mi házunk, azaz eredeti nevén Murvai-, majd Boldogh-ház kapuja sohasem volt szárazkapu, hiszen nem rendelkezett fedett bejáróval. Hatalmas, arasznyi kapukulcs tartozott a zárjához. Az utcai front nemcsak a vakolatot vedlette le, hanem már a tégláit ette, mállasztotta a salétrom. Porrá omlottak az ujjaim alatt. Hosszan elnyúló udvarunkat a felnőttek szavával „olasz udvarnak” mondanám, akik ezzel a jelzővel a lakóközösség színes összetételére és talán temperamentumára is utaltak.” (Térey János)