Sétáljanak velünk a Tisztviselőtelepen! - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.

Elérhetőség
Információk

Találkozó helyszíne:

Budapest
Könyves Kálmán krt. 40.
1087
Magyarország

Találkozási pont:
Tündérpalota - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
10:00 - 12:00
14:00 - 16:00
10:00 - 12:00

Séta maximális létszáma

15 fő

Sétáljanak velünk a Tisztviselőtelepen!

Ismerjék meg a „legintelligensebb falu” kialakulását, történetét.

„Ha létesíthetnénk egy olyan városrészt, melyben a hivatalnokok nagy száma telepednék le állandóan, ez igen rövid idő alatt egyike lehetne Budapest legelőkelőbb városrészeinek, mely bizonyára nagy vonzerőt gyakorolna számos más, nem hivatalnok, a középosztályhoz tartozó családra is.” Így vázolta fel Neményi Ambrus városi tanácsnok és országgyűlési képviselő 1883-ban egy új pesti lakónegyed megépítésének szükségességét. A Házépítő Tisztviselők Egyesületének kezdeményezésére nem sokkal később meg is kezdődött az „Üllői úti vámsorompón túl” a telep építése. Hogy miként és mi valósult meg a nagyszabású tervből, valamint mi maradt meg az utókor számára, arról sétánk során győződhetnek meg.

A teleppel való ismerkedésünk kiindulópontja a „Tündérkastélyként” emlegetett egykori gimnázium épülete. Utunk során megpróbáljuk megfejteni Budapest egyik legnagyobb felületű domborművét, megismerkedünk a Tisztviselőtelep templomainak építéstörténetével, megtudhatják, hogy kinek a tiszteletére akarták jubileuminak elnevezni a katolikus templomot és ki is volt az a Rezső, aki a telep terének nevét adta a közelmúltig. Megnézzük, hol élt a helyi gimnáziumban tanító Babits Mihály, valamint a feleségével, Valériával itt lakó Dienes Pál. Külön megemlékezünk az első diplomás magyar orvosnőről Hugonnai Vilmáról halálának 100. évfordulóján, aki elsők között hívta fel a figyelmet a nők és gyermekek egészségvédelmére, valamint az Országos Nőképző Egyesületben betegápolást is tanított.

Felkeressük a telep iskoláit és az egykori Egyesületi Házat is, valamint szó lesz még többek közt Jókai Mór második feleségéről, néhány postagalambról és „Tizenegyek bandájáról” is.

 

Kapcsolódó helyszín