Magyar Ede csupán 35 éves volt, amikor önkezével véget vetett életének. Vele együtt temették el sokat ígérő építészkarrierjét. Az „igazi művészember” számára alig nyolc alkotóév adatott, megvalósult épületei javarészt Szegeden állnak és nagyban meghatározzák a városképet. 1907-ben a Reök-palota megépítése olyan nagy hírnevet szerzett neki, hogy sorra kapta a megrendeléseket. A főművének tekintett épületet a szakirodalom a florális szecesszió hazai építészeti csúcspontjaként határozza meg, ami európai viszonylatban is kivételes. De mi van a Reök-palotán túl? Mely épületek jelentik Magyar Ede pályájának főbb állomásait? És hol találjuk azokat, amelyeket megfosztottak díszeiktől, és már alig emlékeztetnek eredeti formájukra?