A Hauszmann Alajos által tervezett, az Alkotmány, a Nagy Ignác, a Markó és a Bihari János utca által határolt épületet – a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Objektumának közös otthonát – 1890. július 14-én adták át a használatnak. A 113 évvel később, 2003-ban műemlékké nyilvánított palotát maga Ferenc József is számos dicsérő jelzővel illette.  Legdíszesebb tárgyalója az úgynevezett esküdtszéki terem, amely ma is őrzi eredeti formáját. A tárgyaló legfőbb dísze Feszty Árpád hat táblaképe. 

Az épület művészeti értékkel bíró látványosságai között érdemes megemlíteni Stróbl Alajos utolsó előtti magyar királyról mintázott márvány mellszobrát, amelyet a századforduló hazai szobrászatának kiemelkedő alakja kifejezetten a valamikori törvénykezési palota esküdtszéki termébe tervezett és kivitelezett.

A Fővárosi Törvényszék azonban nem csupán építészet- és (képző)művészettörténeti érdekességekkel bír: a látogatók például a könyvtár archív gyűjteményének legértékesebb darabjai között megtekinthetnek egy 1779-es kiadású, latin nyelvű Corpus Juris Hungaricit, egy 1873-ban Sárkány Józsefnek, a Pesti Királyi Törvényszék akkori elnökének szánt, tehát ajándékba készült, igényes kivitelű emlékalbumot.

Ajánljuk szíves figyelmükbe az Ady-hagyaték peres ügyeiről szóló előadásunkat is!