A tornácos, védett műemlék épület a népi építészet gyöngyszeme. Első írásos említése az 1870-es évekből való. 1942-ben az épületben működő iskola 1 tantermes volt. A kántortanító további helyiségei: konyhája, 2 szoba, 1 kamra, faház,  kert, ólak, pajta, nyitott folyosó. Alapja tégla, fedele zsindely, padozata deszka volt. Az I-II. világháború viszontagságai után 1960-ban új iskolaépületet építenek, amelyben 1979-ben végleg megszűnt a tanítás. Az eredeti, műemléképületet felújították, a 2002-ben alapított helytörténeti gyűjtemény 2022-ben nyílt meg a látogatók előtt, amely nagyon értékes eszközöket és dokumentumokat mutat be a település és iskolája történetéről. 2025-ben, az örökségnapi program keretében az újonnan gyűjtött tárgyak ablakot nyitnak a múlt jobb megismeréséhez és ajtót tárnak a további látogatók, gyűjtők, kultúra iránt érdeklődők érkezéséhez. 

A gyűjteménybe újonnan került tárgyakat mutatjuk be az érdeklődőknek.