Az előadásnak helyet adó villát  az 1930-as évek legelején Kozma Lajos, a kor neves építésze tervezte Bauhaus-stílusban, amelyet, mint a korszak és a tervező jellegzetes építészeti alkotását tartják számon. A tulajdonosok számára kétszintes épület készült házmesterlakással és egy külön személyzeti épülettel a kertben. Nagy Imre (akkor az Országgyűlés elnöke) és felesége, Égető Mária 1949-ben költözött be a házba és mindvégig lakbért fizettek az állami tulajdonú villa használatáért, amely akkoriban egy alagsori házmesterlakásból, a földszinten nappali, szoba, konyha, télikertből, az emeleten két hálószobából és dolgozószobából állt. Nagy Imre e házban írta jelentős tanulmányait és nevezetes 1953-as reform kormányprogramját, 1955-ös politikai és közéleti eltávolíttatása után pedig a rendszer első és alapvető kritikáit, ellenzéki vitairatait, melyek másolatai titokban terjedtek.

A borhoz kötődő egyik legismertebb szokás a szüret. A szüret, amelyet nagyon sokan vidám mulatságnak, szórakoztató összejövetelnek gondolnak a filmes és irodalmi élmények alapján. Holott a szüret érdemi része kemény fizikai munka, a szüreti mulatságra, ami nem azonos a szürettel, ennek múltával kerül sor. Buda és környéke a filoxéravészig híres volt szőlőjéről és borairól, ekképpen szüreteiről is. Katona Csaba történész előadása a 19. század híres budai szüreteinek emlékeit idézi fel. 

Az előadást követően Fodor Fanni történész-muzeológus mutatja be az Emlékház épületét és kiállítását.

A program koccintással és kötetlen beszélgetéssel zárul a Bauhaus épület festői teraszán.