A vezetést tartja: Dr. Vámos Péter régész-főmuzeológus

Aquincumban a római uralom évszázadai alatt emberek százezrei élhettek. Hátrahagyott emlékeikbe lépten-nyomon beleütközünk: elég csak a körülöttünk álló romokra tekinteni vagy a ma is zajló régészeti feltárásokra gondolni. Ezek során folyamatosan kerülnek elő az egykor itt élők használati tárgyai, olykor feliratos emlékei is, amelyekből neveket, tisztségeket vagy kisebb események részleteit ismerhetjük meg. A szemetesgödrökben talált csontok és egyéb leletek alapján még arra is következtethetünk, mit ettek egykor Aquincum lakói.

Természetesen az itt éltek földi maradványai is előkerültek, és ma is előkerülnek a temetők feltárása során. Az antropológiai és archeogenetikai vizsgálatok segítségével meghatározható a kiválasztott egyének neme, hozzávetőleges életkora, genetikai örökségük egy része, fizikai megjelenésük néhány jellegzetessége, sőt – amennyiben nyomot hagytak a csontokon – bizonyos betegségeik is.

Szinte mindent tudunk róluk, mégis ismeretlenek maradnak számunkra.

Hogyan néztek ki valójában? Hogy hívták őket? Hol születtek? Milyen életutat jártak be? Mi volt a sorsuk? Ezekre a kérdésekre pontos választ adni szinte lehetetlen. Ez a kiállítás egyfajta kísérlet: a tudományosan igazolható eredmények és a történeti képzelet találkozása. Olyan, Aquincumban elhunyt embereket választottunk ki, akiknek antropológiai és archeogenetikai vizsgálatok alapján rekonstruáltuk az arcát. A rekonstrukciókat valós történeti ismeretek felhasználásával alkotott nevek és rövid élettörténetek egészítik ki. Ezek természetesen a képzelet szülöttei, mégis olyan sorsokat villantanak fel, amelyek akár valóságosak is lehettek volna.

Minden bizonnyal nem így történtek a dolgok – de akár így is történhettek volna. Az egyéb információs szövegek és a kiállított tárgyak reményeink szerint segítséget nyújtanak e lehetséges sorsok és az egykoron itt éltek világának jobb megértéséhez.