Szeged 19. századi városfejlődését az 1879. március 12-i nagy árvíz pusztítása utáni helyreállítás alapvetően meghatározta. A város újjáépítésével számos bér- és magánpalota épült, innen is ered a „palotás város” elnevezés. Helyi és környékbeli vállalkozók és mesteremberek kihasználták a lehetőségeket és hatalmas vagyonra tettek szert. Ilyen személy volt Landesberg Mór aszfalt- és cementgyáros, aki az újjáépítési hullámban alapította építőanyag-vállalkozását. A századfordulóra Szegedet is elérte az Európában már virágzó szecesszió. Sorra épültek a szebbnél szebb, szecessziós stílusú paloták. A „magyar Gaudí”, azaz Magyar Ede Szeged egyik sztárépítésze volt a századfordulón. Landesberg Mór felkérte, tervezzen egy kétemeletes bérpalotát a kor divatos stílusában az akkor Szent György utca 10.-be (ma József Attila sgt. 8.). 1911–1912 között építették a bérpalotát három- és kétszobás lakásokkal, a földszinten üzlethelyiségekkel. A palota 114 év után is jó állapotnak örvend, köszönhetően a lelkes és összetartó lakóközösségnek.

A KÖN 2025 alkalmából betekintést nyújtunk a Landesberg-palotába szervezett épületvezetés keretében. A pincétől a padlásig bejárjuk a palotát, megismerkedve az egykori lakók történeteivel, szokásaikkal.