Sétánkat a Szent Anna utca felújított városi bérház bemutatásával és bejárásaával kezdjük Fehér Zoltán, a felújítást tervező építész Gábor István városi főépítész kalauzolásával. Majd dr. Horváth Péter Podmaniczky-díjas helytörténésszel két terület határán, a Batthyány utcán sétálunk végig. Végül ismét Fehér Zoltán és Gábor István veszi át a szót: bemutatják a Kossuth utca 11. szám alatti felújított polgárházat.

Szent Anna utca 10-12.

A ház építése annak a nagyszabású építkezési hullámnak volt a része, ami a 20. század elejét jellemezte Debrecenben. Az 1926-os évben kezdték el építeni a Szent Anna és a Batthyány utca sarkán található hatalmas, négyemeletes, neobarokk homlokzatú bérpalotát. Huszonnégy 2-3-4 szobás lakás és 14 üzlethelyiség készült el a következő esztendőre, hatalmas belső udvarral, körfolyosókkal, kovácsoltvas erkélyekkel és díszes homlokzattal, amelyen nem csak az építés dátuma, de egy Debrecen-címer is helyet kapott. A bérpalota tervezőjeként és építőmestereként Tóth Istvánt nevezik meg, akinek a nevéhez számos jelentős debreceni épület köthető, melyek ma is meghatározzák a város arculatát. A helyi védettfelújíségű épület felújítása 2026-ban készült el, többek között a tetőhéjazat és a homlokzati falfelületek rekonstrukciójával, a földszinti portálok és az emeleti nyílászárók cseréjével.

Batthyány utca

A város első sétálóutcájának a története több évszázados múltra tekint vissza, amelynek néhány szeletét ismerhetik meg a program résztvevői. A korabeli Debrecenben akkor még Harmincados köz néven a közterület egyik része a Cegléd, a másik a Varga utcai kerülethez tartozott. Működött itt csapszék, mozi, üveges, mézeskalácsos és kártyafestőműhely is. A 19. század derekán itt állt a Nánássy-féle játékszín is, ami a Debrecenben fellépő színjátszó társulatoknak adott helyet. Vándorszínészként megfordult itt Arany János, de Petőfi Sándor is állt a világot jelentő deszkákon 1843-1844 telén.

Kossuth utca 11.

A gazdag díszítésű, egyemeletes polgári lakóház a 19. század végi debreceni építészet és polgárosodás egyik mintapéldája. Az épület homlokzatán látható évszámok tanúsága szerint a ház 1893 és 1894 között épült. A homlokzatot díszítő, művészi igénnyel kidolgozott épületdíszeket és szobrokat Tóth András (1865–1929) neves debreceni szobrászművész készítette, a híres költő, Tóth Árpád édesapja. A tetőzet egyik legérdekesebb és legritkább eleme a „sárkánylovas” szélirányjelző, amely egy sárkányon lovagló gyermeket ábrázol. A helyi védettségű ház felújítása 2026-ban készült el, többek között a tetőszerkezet cseréjével, az utcai torony helyreállításával, illetve  az utcai homlokzat rekonstrukciójával.

Köszöntők:

A résztvevőket Kovács Imréné, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület Podmaniczky-díjas elnöke és Gábor István városi főépítész köszönti, aki röviden bemutatja az Épített Örökség Felújítási Programot. Házigazdánk Debreczeni Andrea, a társasházak közös képviselője. A program rendezője a Podmaniczky-díjas Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület.