1. terem

A székesegyház területén 2014 óta végeztünk régészeti feltárásokat, amelyek nagyszámú leletanyagot, középkori pénzeket is eredményeztek. Jelenlegi időszaki kiállításunk ezekből az értékes leletekből mutat be egy válogatást. Ez a tárlat megjeleníti a mohácsi vész és az azt követő felszabadító háborúkhoz köthető éremanyagot. Az Oszmán Birodalom hódítása során, ahogy Nándorfehérvár és Mohács, úgy Kalocsa is elveszett (a feltárásokból viszonylag sok török akcse – ezüstpénz – is előkerült, amelyek a törökök jelenlétével hozható összefüggésbe). A három részre szakadt Magyar Királyság felszabadítására történő erőfeszítések már 1591-ben megkezdődtek, ami az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és a Habsburg Birodalom katonai erejének felőrlődésével járt. A felek tizenöt éven keresztül háborúztak egymással, s bár kisebb katonai sikerek minden oldalon elkönyvelhetők voltak, a háború kirobbantásának igazi okát nem sikerült rendezni. A háborúban francia alakulatok is részt vettek, vélhetően a jelenlétükhöz köthetők a régészeti feltárásból előkerült, francia földön készült ezüstveretek. Az 1591-ben kitűzött felszabadítást a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom haderejével 1686-ban I. Lipótnak a Német-római Birodalom császárának sikerült végérvényesen lezárni. A gazdaságilag és katonailag meggyengült törököket kiverték az egykori Magyar Királyság területéről, amely sikereket I. Lipót, aki egyben magyar király is volt, emlékérmeken örökítette meg. Köztük Kalocsa is feltűnik.

2. terem

A feltárásból előkerült érmek között a legértékesebb azok az éremegyüttesek, amelyek egyenként is időkapszulaként értelmezhetők. S hogy mit üzennek nekünk ezek az éremleletek? Azt üzenik, hogy egykori tulajdonosuk egy adott időpontban az általa bírt készpénztől megválni kényszerült, aminek általában az egyik legvalószínűbb oka egy katonai pusztítással hozható összefüggésbe. Olykor azonban, amikor az érmekből álló leletegyüttesben a legkésőbbi veret semmiféle történeti eseménnyel nem rokonítható, akkor annak földbe kerülése akár valamiféle nem várt természeti kataklizmával vagy éppen egy pusztító járvánnyal is összefüggésben állhat. A feltárásokból előkerült éremegyüttes arról tanúskodik, hogy a székesegyházat és annak környezetét katonai erejével 1241-ben egyszer elpusztította a mongol tatár horda, majd 1526-ban a mohácsi vészt követően a török is. A többi éremegyüttes történeti eseményhez kötésével jelenlegi tudásunk mellett még nem lehet biztosat mondani, ami a középkorból fakadó okleveles forrásanyag hiányára vezethető vissza. Mivel az éremegyüttesek között több erszénylelet is található, ezért bátorkodtunk ezeket a középkorból vett hiteles képi ábrázolásokat figyelembe véve rekonstruálni. Ezek az erszények, erszénytáskák szolgáltak a pénzek tárolására. A mohácsi vész és Kalocsa kapcsolata erős gyökerekre nyúlik vissza, hiszen Tomori Pál kalocsai érsek is ott vesztette életét. A csata jelenetét egy 1526-ban készült emlékérem is megőrizte, amely elsődleges forrásanyagnak számít a korszak kutatóinak. 2024-ben volt Bábel Balázs érseki szolgálatának 25. évfordulója, amely eseményre az Astriceum Érseki Múzeum egy emlékérmet is kibocsátott. Az érem előlapján a székesegyház feltárási eredményei kapcsán megfigyelt építési periódusok, illetve hátlapján a már említett 1526. évben kibocsátott, a mohácsi csatát ábrázoló emlékérem került.